Titkosítják a Tudjman-archívumot <br/>

A horvát kormány 30 évre titkosította a Franjo Tudjman néhai elnök által hátrahagyott archívumot, amely iránt megkülönböztetett érdeklődést mutat a hágai Nemzetközi Törvényszék is.

Az államfő halála után hozták nyilvánosságra, hogy Tudjman minden találkozójáról hangfelvétel készült közel egy évtizedes államelnöki hivatali ideje alatt, majd a magnószalagok tartalmát írásban is rögzítették, így több mint 10 ezer dosszié maradt az államfő után. Az archívumot a zágrábi elnöki palotában őrizték, így ahhoz Tudjman betegsége idején csak az ideiglenes köztársasági elnök, majd az első horvát államelnök halála után Stipe Mesic új elnök férhetett hozzá.

Tudjman betegsége idején a horvát sajtó egy része azzal vádolta Miroslav Tudjmant, a néhai elnök nagyobbik fiát - a horvát titkosszolgálatok munkáját egykoron irányító "szürke eminenciást" -, hogy iratokat tüntetett el az archívumból, de a vádat nem tudták bizonyítani. Az elnök halálát követően a zágrábi sajtóban hónapokon keresztül megjelentek bizonyos találkozókról felvett olyan jegyzőkönyvek, amelyek állítólag a Tudjman-levéltárból származtak.

Az új hatalom cáfolta, hogy bármi köze lenne a sajtóban kiszivárogtatott állítólagos Tudjman-dokumentumokhoz, és nem is erősítette meg a nyilvánosságra került feljegyzések eredetiségét. A közvéleményt viszont arról tájékoztatták, hogy a levéltár hiányos, a magnószalagok száma nem egyezik a jegyzőkönyvekével.

A sajtó azt várta, hogy az archívum felhasználásával pontos képet lehet majd alkotni a horvátországi függetlenedés, a horvátországi és a boszniai háború hátteréről, a privatizáció és a gazdaságátalakítás rejtett mozgatórugóiról és szereplőiről, a háborús bűnökkel gyanúsított horvátok valódi szerepéről.

A hágai Nemzetközi Törvényszék is kérte már Zágrábtól, hogy bizonyos nyomozásokkal kapcsolatban engedjen bepillantást a Tudjman-archívumba, amely feltehetően a megszűnt Herceg-Bosznai horvát miniállam működtetésének részleteiről, a bosznia-hercegovinai háborúban való horvát részvételről és a horvátországi háborúról is fontos adatokat tartalmazhat.

A szociáldemokrata Ivica Racan vezette balközép kabinet csütörtökön döntött arról, hogy a Tudjman-archívumot a horvát állami levéltárban helyezik el, miután Stipe Mesic elnök kezdeményezte, hogy a 2300 doboznyi okmányt szállítsák el az elnöki palotából. A kormány az archívumokról szóló törvény alapján határozott úgy, hogy a dokumentumokat a keletkezésüktől számított 30 évig nem lehet nyilvánosságra hozni, amennyiben pedig az állam érdekei szempontjából fontos dokumentumokról van szó, akkor a titkosítás 50 évig érvényes.

A kormány bizottságot hoz létre, amely majd - külön kérésre és csak konkrét dokumentumokkal kapcsolatban - engedélyezheti, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék is hozzáférhessen a Tudjman-archívum egy részéhez.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 8.)