Wallenberg valószínűleg 1947 után is életben volt- állapította meg a svéd-orosz bizottság <br/>

Nem találtak perdöntő bizonyítékot arra, hogy Raoul Wallenberg 1947 júliusában valóban elhunyt volna. Ez derül ki a svéd-orosz munkacsoport pénteken Stockholmban nyilvánosságra hozott jelentéséből. A munkacsoport 10 éven át nyomozott a Budapesten 1945 januárjában eltűnt svéd diplomata után.

Raoul Wallenberg

A Szovjetunió 1957-ben adott először hivatalos tájékoztatást a svéd diplomata sorsáról. Abban az állt, hogy Wallenberg 1947-ben betegségben elhunyt a szovjet állambiztonsági szolgálat, az NKVD (a KGB jogelődje) lubjankai börtönében.

Wallenberg sorsa kapcsán az Alekszandr Jakovlev vezette orosz rehabilitációs testület tavaly november végén arra az eredményre jutott, hogy a svéd diplomatát 1947-ben valóban kivégezték a lubjankai börtönben. Sven Hirdman moszkvai svéd nagykövet azonban nyilatkozataiban nem tartotta kizártnak, hogy Wallenberg 1947 után is élt.

Az orosz főügyészség december 22-én jelentette be, hogy rehabilitálták a magyarországi zsidók tízezreinek életét megmentő Raoul Wallenberg svéd diplomatát és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost, elismerve, hogy a budapesti svéd misszió két munkatársát politikai okokból üldözték a szovjet hatóságok. A rehabilitációs okmányokat az orosz főügyészség január 19-én adja át a moszkvai magyar és svéd nagykövetség képviselőinek.

Vlagyimir Usztyinov orosz főügyész decemberben saját aláírásával erősítette meg a Wallenberg rehabilitálásáról szóló döntést. A határozat indoklása szerint politikai üldöztetésről volt szó, ezért Wallenbergre és sofőrjére érvényes a politikai üldözöttek rehabilitálásáról szóló, 1991. október 18-án született orosz törvény. Moszkva ezzel elismerte, hogy az második világháború végén politikai okok miatt hurcolták el Wallenberget, és a svéd diplomata a szovjet titkosszolgálat börtönében vesztette életét.

A svéd-orosz vegyes bizottság teljes 362 oldalas jelentését a bizottság svéd társelnöke, Jan Lundvik bolt budapesti nagykövet ismertetni fogja a magyar fővárosban. A Svéd Kereskedelmi Kamara rendezésében sorra kerülő nemzetközi sajtótájékoztatót január 25-én tartják.

Novije Izvesztyija című orosz napilap szerint Moszkva változatlanul eltitkolja az igazságot a Wallenberg-ügyben, nem kíván nyilvánosságra hozni fontos dokumentumokat, amelyek megvilágíthatnák a magyar zsidók ezreinek életét megmentő svéd diplomata sorsát.

A moszkvai lap svéd szakértőket idézve jut erre a megállapításra, s azt is megemlíti, hogy orosz források szerint is nem azért nem lehet olyan fogolylistákhoz jutni, amelyekben szerepelhetne Raoul Wallenberg neve, "mert azok nem léteznének, hanem sokkal inkább azért, mert nem volt utasítás egy ilyen dokumentum kiadására". Az orosz lap szerint egyáltalában nem zárható ki, hogy a svéd diplomata még 1989-ben is élt, s egy Moszkva melletti elmegyógyintézetben tartották - erre utalhat az is, hogy ebben az évben adták csak át Wallenberg hozzátartozóinak Moszkvában (teljesen váratlanul) a svéd diplomata személyes tárgyait, megerősítve ezzel azt a stockholmi gyanút, hogy a fogoly mindaddig életben volt.

A Novije Izvesztyija szerint orosz és svéd szakértők is egyetértenek abban, hogy Wallenberget nem kémkedés miatt hurcolták el Budapestről 1945 elején, sokkal inkább olyan túszként igyekezett felhasználni őt Moszkva, mint akit később szovjet emigránsokra lehet kicserélni. A lap részletesen idézte e furcsa "embervásárra" tett utalásokat a szovjet vezetés, többek között Joszif Sztálin részéről, amelyekre azonban "kissé értetlenül reagált a svéd diplomácia".

(MTI)

Ajánló: