Egy amerikai szakértő szerint a szegényített urán nem okozhat leukémiát

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) egyik szakértője szerint a szegényített urán negyven százalékkal kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán nagy részét adó U-238-izotóp, és nem járhat semmiféle káros következménnyel az egészségre nézve, fehérvérűségről nem is beszélve.

Edward Luttwak a Frakfurter Allgemeine Zeitung című német lapban közölt cikkében közölte: a súlya miatt lövedékek ballasztanyagaként használt szegényített urán - az ólomhoz és más nehézfémekhez hasonlóan - egyértelműen mérgező. Ha az urántartalmú páncélzatok részei a háborúban szétszóródnak, részecskéi az élelmen keresztül vagy belélegzés által az emberi szervezetbe juthatnak. Az eredmény a szervezetbe került mennyiségtől függő vegyi mérgezés lehet, leukémia azonban nem - mondta az amerikai szerző. Ez az oka annak, hogy légzőálarcon keresztül lélegeztek azok a katonák, akik az Öböl-háború után szétroncsolt iraki harckocsik vizsgálatakor szegényítetturán-részecskékkel kerültek kapcsolatba.

A szegényített urán megtalálható amerikai, brit, francia és orosz lőszerekben is: olcsó wolframpótlóként szolgál, mert szilárdsága és súlya révén a lehető legnagyobb mozgási (kinetikus energiát biztosítja. Az M-1-es harckocsi 120 milliméteres lövege acélköpenyű uránlőszerrel lő, az amerikai légierő A-10-es harci repülőinek 30 milliméteres lövege olyan PGU-14-es lövedékekkel tüzel, amelyek szegényített uránt tartalmaznak. Ugyanez vonatkozik az amerikai és brit Harrier-repülők 20 milliméteres PGU-20-as lövedékeire is. Sem Boszniában, sem pedig Koszovóban nem lőttek M-1-es páncélos lövedékkel, az A-10-es repülőgépek azonban mintegy száz bevetésük során 30 ezer lövedéket lőttek ki. Harrier-repülőgépeket is bevetettek, különböző mértékben.

Már 1994-ben és 1995-ben is kilőttek Boszniában összesen mintegy tízezer, szegényített uránt tartalmazó lőszert. Azok az olasz hadsereg állományába tartozó személyek, akik Koszovóban vagy Boszniában állomásoztak, minden további nélkül kapcsolatba kerülhettek a talajon szétszóródott porrészecskékkel, ettől azonban az idézett szakértő szerint nem betegedhettek meg fehérvérűségben, mert évekig tart, mire ez a betegség jelentkezik. Még ha urántartamú részecske kerül is a szervezetbe, az illető legfeljebb gyomorpanaszokban szenvedhet, de semmiképpen sem kaphat vérrákot. Az 1991-es Öböl-háborúban 33 amerikai katona sebesült meg olyan urántartalmú lövedékektől, amelyeket saját légierejük tévedésből lőtt ki rájuk. Ezeknek a fele még még mindig hordoz testében jelentős méretű olyan repeszeket, amelyek uránt tartartalmazó lövedékből származnak, és amelyek sokkal nagyobb fertőzési források lehetnek, mint a szájon át a szervezetbe jutott kicsiny, porszerű részecskék. Valamennyien szigorú orvosi felügyelet alatt állnak. Egyikük sem szenved semmiféle sugárbetegségben, fehérvérűségről nem is beszélve - közölte meg Luttwak.

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szakértője szerint már minden tény ismert az urántartalmú lövedékek ügyében. Luttwak szerint féligazság az a megállapítás, hogy a koszovói uránrészecsékkel borított talaj radioaktívan szennyezett, mivel azt is hozzá kellett volna tenni, hogy a sugárzás itt olyan csekély mértékű, hogy csupán az kockáztatná a sugárbetegség veszélyét, aki ötven éven át meztelenül feküdne a talajon.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 14.)