Nagyszámú rákos megbetegedést észleltek a NATO-bombázások után Észak-Boszniában<br/>

Torzszülött borjak világrajöveteléről számoltak be Észak-Boszniában, az 1995-ös NATO bombázások után. A duboji kórház orvosainak tapasztalatai szerint a rákos megbetegedések száma két és félszeresére, ötszörösére növekedett a térségben. A duboji orvosok szerint az urántartalmú fegyverek egészségre káros hatásának bebizonyításához további vizsgálatok szükségesek. Ugyanakkor a NATO illetékes bizottsága a héten azt állapította meg, hogy az urán nem okozhat rákot.

Tíz hónappal azután, hogy a NATO erői először alkalmaztak urániumot tartalmazó lövedékeket a boszniai szerb Duboj városa körüli célpontok ellen 1995-ben, Milan Simics, a törvényhatóság polgári védelmi megbízottja különös esetekről számolt be a The Independent tudósítójának. Torzszülött állati utódok jöttek világra a boszniai település környékén. Főleg a marhaállománynál figyelték meg, hogy az újszülött borjak egy részének a bőre nagy foltokban hiányzik, ám fülük és talpuk igen nagyméretű. Az állatok születésük után hamar elpusztultak. A bombázások körzetében található zöldségültetvények és mezők néhány hónapon belül megbarnultak és kiégtek. Simics elmondta: "A baj az, hogy senki sem tudta dokumentálni ezt - háború volt."

Személyes egészségügyi problémáira azonban világosan emlékszik. Tavaly júliusban megdagadt a torka, három hét alatt 22 kilót fogyott, és ha nem küldik el egy belgrádi sugárzásspecialistához és nem utalják be egy katonai kórházba, meg is halhatott volna.

Kellemetlen pletykák szállonganak Észak-Boszniában, hogy az urániumtartalmú lövedékek egészségre gyakorolt hatásáról szóló bizonyítékokat a most a hágai törvényszék előtt álló Biljana Plavsics parancsára eltitkolták.

Brit és más kormányok által követelt részletes tanulmányok a rák előfordulásának növekedéséről a boszniai szerbek között nemsokára elérhetőek lesznek, és rábírhatják a NATO-tagokat arra, hogy elismerjék az urántartalmú lövedékek rákkeltő hatását. Az 1995-ben hevesen bombázott Banja Lukából az egészségügyi hatóságok már most jelentették, hogy ötszörös növekedést észleltek a rákos esetek előfordulási számában az elmúlt öt évben.

Dr. Branko Dabovics, a duboji kórház fertőzési osztályának vezetője még soha nem tapasztalt ekkora - két és félszeres - növekedést a légúti és tumoros fertőzések előfordulását illetően. Elmondta, hogy 200 esetet kórházban, a többit, 7800-at, otthonukban kezeltek. Beszámolt egy 20 évesnél fiatalabb férfiról, aki a vizsgálata előtti napon még jól érezte magát, de a vizsgálat során akut leukémiát mutattak ki nála, és négy nap múlva meghalt.

Dr. Zora Drobacs bőrgyógyász szerint gyermekeknél nagyobb számban fordulnak elő daganatos megbetegedések, és azok között is a rosszindulatúak vezetnek. Főleg az arcon, a kezeken és a nyakon észleltek kóros elváltozásokat. A tüdődaganatok előfordulási aránya is megnövekedett az elmúlt években, jelentették más egészségügyi források.

A The Independent által a duboji kórházban megkérdezett hét doktor mindegyike kitartott amellett, hogy további részletes vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy az urántartalmú lövedékek egészségre gyakorolt káros hatása tudományosan is bebizonyosodjék.

Addig is kétséges annak a két kisfiúnak a sorsa, akik a fent említett kórházban vívják küzdelmüket a kór ellen. A nyolcéves Filip Andreato a gyermekgyógyászaton fekszik, és nem érti, hogy miért nem tud normálisan lélegezni. A csak 11 hónapos Ognjen Radovics 4 évvel a bombázások után született. Édesanyja, Mirjana elmondta, hogy nem messze laktak a NATO által bombázott duboji lőszerraktártól. "Nagy robbanásokat hallottunk, és a füstnek gombáéra emlékeztető szaga volt."

A duboji kórház főorvosa, Dr. Obrad Filipovics által vezetett kutatások eredményeit a helyi rákos megbetegedések számának növekedésével kapcsolatban 1999-ben publikálták, de nyugaton elutasították. Filipovics doktor szerint túl zavaró volt ahhoz, hogy kivizsgálják.

A duboji kórház orvosaival ellentétben a NATO orvosi bizottsága azt állítja, az egyes lőszerekben használt szegényített uránium semmiképpen sem válthat ki fehérvérűséget vagy más rosszindulatú daganatot. A bizottság a héten közölte, hogy a balkáni hadszínterekről hazatért katonák körében a daganatos és a nem halálos kimenetelű betegségek aránya semmivel sem magasabb, mint a hadseregek otthoni állományánál.

[origo]

Ajánló:

angolul

Korábban:

(2001. január 18.)