Konfliktusok

A fejlett országokban kicsi a háború veszélye. Viszont a helyi konfliktusok nagyon veszélyesek, különösen India és Pakisztán, Kína és Tajvan, Izrael és az arab államok között, mert ezen vidékek lángba borulása, gazdasági szerepük és tömegpusztító fegyvereik miatt súlyosan kihathatnak a nem hadviselőkre is. Növekedni fog világszerte a vallási, etnikai, politikai, gazdasági konfliktusok száma.

Az egyre multikulturálisabbá váló nyugati társadalmakban növekszik a nyomás a tisztaság őrzésére: kettős elvárás nehezedik majd az államokra. Meg kell teremteni a bevándorlók beilleszkedésének feltételeit ahhoz. hogy megfelelő létszámú munkaerő álljon rendelkezésre. Ugyanakkor a helyiek között erősödni fog a rasszizmus, a társadalom nehezen fogadja majd be az idegeneket, és a választók a kirekesztést hirdető pártok felé fordulnak. A tekintélyuralmi rendszerek is kettős mércének próbálnak majd megfelelni: lefölöznék a globalizáció gazdasági hasznát, és ellenállnának ennek társadalmi-politikai következményeinek, melyek nagyobb átláthatóságot és demokráciát követelnek. Ezek a problémák sok helyütt nagyon komoly belpolitikai feszültségeket okozhatnak.
1945 óta 20%-kal nőtt az országok száma, ez a folyamat lassul, de Fekete-Afrikában, Közép-Ázsiában és Indonéziában újabb államok létesülhetnek. Ez világszerte tovább erősítheti a szeparatizmust.

Egyre nő az államok közti szerződésekkor az ENSZ szerepe és a bevett minták alkalmazása az egyedi megállapodásokhoz képest. A háború veszélye a következő térségekben a legfenyegetőbb: Szub-Szahara, Kaukázus, Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Közép-Amerika, Andok vidéke, India-Pakisztán, Kína-Tajvan és a fegyverkező Oroszország. Várhatóan Iránnak és Iraknak is lesznek tömegpusztító vagy akár atomfegyverei is. Közép-Ázsia biztonsága nagyon törékeny, mert Oroszország, Kína, India, Irán és Törökország is befolyási övezetének tekinti. Itt a drogtermelés továbbra is a gazdaság motorja marad.
A gazdasági/politikai bojkott kezdi értelmét veszíteni a globalizált világban, ezekkel a módszerekkel nem lehet majd megfékezni az egyes államokat, mert a gazdaság kulcsai egyre inkább magánkézbe kerülnek. A tömegpusztító fegyvereket egyre könnyebb lesz előállítani, kereskedelmük ellenőrizhetetlenné válik. A fegyverek technikai fejlesztése helyett a kiképzés és a stratégia lesz a hadfejlesztés legfontosabb területei. A hadi kiadások általában csökkennek a hidegháború vége óta, de bizonyos régiókban fokozódik a fegyverkezés. Az űrbe jutás is egyre könnyebben elérhetővé válik, tovább nő a műholdak szerepe, és egyre többen használják majd ezeket világszerte, akár nem állami katonai alakulatok, terrorszervezetek is.

A fejlett országokban kicsi a háború veszélye. Viszont a helyi konfliktusok nagyon veszélyesek, különösen India és Pakisztán, Kína és Tajvan, Izrael és az arab államok között, mert ezen vidékek lángba borulása, gazdasági szerepük és tömegpusztító fegyvereik miatt súlyosan kihathatnak a nem hadviselőkre is. Növekedni fog világszerte a vallási, etnikai, politikai, gazdasági konfliktusok száma. Az ENSZ szerepe a konfliktusok kezelésében növekedni fog, mert a vezető hatalmak, államok nem kívánnak majd egyedül szembenézni a békéltetés kihívásaival. A technikai fejlődés miatt az embargópolitika egyre hatástalanabbá válik.

Magyari Péter