A kormányoknak át kell alakítaniuk működésüket, hogy a sokkal inkább összefüggő világban funkciójukat betölthessék. A jövő működőképes kormányai azok lesznek, amelyek tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a határok elmosódását. Az erősödő különbségek - akár egy országon belül is - komoly politikai feszültségekhez vezetnek.
Világszerte erősödik a nyilvánosság, átláthatóbbá és ellenőrzöttebbé válnak a politikai intézmények. Nőni fog az emberek befolyása a politikára. Bővül a polgári demokratikus államok száma, 2015-re az országok fele ilyen lesz. Egyre fontosabbakká válnak a nemzetközi kapcsolatok, szerződések, szervezetek, de ezek tekintélye - az államokéval együtt - hanyatlani kezd. Sokkal hatékonyabban kell együttműködniük az egyes államoknak a jövőben, a nemzeti politizálás működésképtelenné válik.
Többet kell majd költeni mindenütt az oktatásra, és jobban együtt kell működniük a kormányoknak a nem állami intézményekkel: a vállalatokkal éppúgy, mint a civil szervezetekkel, mert ezek befolyása fokozatosan növekszik.
A három fő kihívása a jövő kormányainak a következőek: a nem állami szervekkel való együttműködés megszervezése, az erősödő szervezett bűnözés elleni harc megszervezése és a radikális vallási/etnikai alapon szerveződő csoportok megfékezése.
A nonprofit szféra egyre több állami funkciót vesz majd át az államtól a szociális szférában. Az erős nonprofit szervezetek ugyanakkor belülről támadhatják is az államot, a CIA szerint leginkább a radikális iszlám szervezetek jelenthetnek ilyen veszélyt nyugaton. Világszerte erősödnek az egyházak, leggyorsabban a kereszténység és az iszlám terjed továbbra is.
A szervezett bűnözés, felhasználva a technológiai forradalom eredményeit, még erősebb lesz, akár egyes államok is részt vehetnek benne. A legnagyobb illegális üzlet továbbra is a drogkereskedelem lesz, évi 100-300 milliárd dollár a forgalma már most is. A korrupció is óriási veszélyt jelent a kormányokra, jelenleg évente 500 milliárd dollár kenőpénz cserél gazdát, és ez az összeg növekedni fog. Oroszországban már most megvesztegetésre megy a cégek költségvetésének 4-8%-a.
Magyari Péter