A beszámolók azt állították, hogy Milosevics tavaly szeptember 21. és november 2. között - vagyis a jugoszláv elnökválasztást három nappal megelőző és a hatalomból való távozását csaknem egy hónappal követő időpontok között - 173 kilogramm aranyat juttatott vagy adott el Svájcba, és ellenértékét svájci és görögországi vállalatok számlájára utalták át.
Az elmúlt napokban sűrűsödtek a volt jugoszláv elnök közelgő szerbiai felelősségre vonását sejtető fejlemények. A múlt hét végén őrizetbe vették a Milosevics bizalmas munkatársai közé tartozott Radomir Markovics volt szerb állambiztonsági vezetőt, akit Vuk Draskovics emlékezetes 1999-es közúti balesete kapcsán többszörös gyilkossággal gyanúsítanak. A belgrádi sajtó szerint vizsgálat indulhat a volt elnök közvetlen ellenőrzése alá tartozott különleges belügyi egységek korábbi koszovói cselekedetei miatt is.
A belgrádi nyilatkozatok ugyanakkor azt a lehetőséget is felvetik, hogy Milosevics ellen anyagi természetű visszaélések - például hamis vagyonnyilatkozat, a belgrádi Dedinje negyedben lévő házának megvásárlásakor történt törvénysértés - miatt emelhetnek esetleg vádat a közeljövőben.
A Beta belgrádi hírügynökség a kormányzó Szerbiai Demokratikus Ellenzék pártkoalíció vezetéséhez közel álló forrásból szerdán úgy értesült, hogy az új kormányzat március tizedikét tekinti a végső határidőnek Milosevics őrizetbe vételére. A forrás szerint a komoly pénzügyi visszaélések mellett gyilkosságokat, egyes személyek eltűnését is a volt jugoszláv elnök számlájára írhatják.
(MTI)
Korábban:
(2001. február 26.)