A belgrádiak többsége kiadná Hágának Milosevicset

Egy közvélemény-kutatás szerint 910 belgrádi lakosnak több mint a fele kiadná Milosevicset a Hágai Törvényszéknek. Ez tovább fokozhatja a már most erőteljes nyugati nyomást a demokratikus belgrádi vezetésre a kiadatási ügyben. Úgy tűnik a jugoszláv hatóságok a volt elnök elleni vizsgálatokkal próbálják meg elodázni a döntést. Carla Del Ponte hágai főügyész, és az Egyesült államok kongresszusa is március végéig adott időt Belgrádnak arra, hogy eldöntsék a volt elnök kiadatását. Eközben Milosevics hívei körbevették a volt elnök belgrádi palotáját és közölték, akár fegyverrel is, de megvédik őt.

Egy belgrádi lap közvélemény-kutatása meglepő eredményt mutatott. A szerbek többsége szeretné, ha volt vezérüket Szlobodan Milosevicset kiadnák a Hágai Nemzetközi Bíróságnak. Szerbia új, demokratikusan megválasztott vezetői eddig azt sugalmazták, a szerb társadalom még nincs felkészülve arra, hogy a volt elnök a hágai bíróság elé kerüljön. A Blic című lap által megkérdezett 910 személynek több mint a fele szerint ki kell szolgáltatni Hágának Milosevicset - írja a BBC.

A váratlan közvélemény-kutatási eredmény felbátoríthatja Carla Del Pontét, a nemzetközi bíróság főügyészét. Del Ponte március végéig adott időt Belgrádnak arra, hogy jelezzék, kiadják-e Milosevicset. A főügyésznő szerint a Milosevics ellen hazájában indított eljárásoknak semmi hatása nincs a Jugoszláviai vezetés abbéli kötelezettségére, hogy kiadják a háborús bűnökkel és emberirtással vádolt elnököt. A Del Ponte által adott határidő egybeesik az Egyesült Államok kongresszusa által adott határidővel. Az USA felfüggeszti segélyszállítmányait, ha a jugoszláv kormány nem hoz döntést március 31-ig Milosevics kiadatásáról.

Eközben Belgrádban pletykák terjengenek arról, hogy a jugoszláv hatóságok szándékosan tartják otthon a volt elnököt, de nem azért, hogy a hágai vádak miatt indítsanak ellene vizsgálatokat. A jugoszláv vizsgálók számos ügyön dak a volt elnökkel kapcsolatban. A vádak egyike szerint Milosevics meghamisította vagyonnyilatkozatát, amikor megvette Belgrád egyik felkapott kerületében álló luxusvilláját 1999-ben.
Egy másik vádpont szerint tavaly 173 kilogramm aranyat juttatott ki az országból.

Zsarko Koracs jugoszláv miniszterelnök-helyettes elmondta a BBC-nek, hogy a hatóságok feltett szándéka bebizonyítani azt, hogy Milosevicsnek köze volt az uralmának utolsó időszakában elkövetett, államilag pénzelt merényletekhez. Koracs közölte, hogy Rade Markovicsot, a hét végén letartóztatott volt titkosrendőrségi vezetőt a vallatás során arról is kérdezik, milyen parancsokat kapott felettesétől a volt elnöktől. "Felgöngyöljük az ügyet, és ha ez megvan letartóztatjuk őt (Milosevicset)" - mondta Koracs.

Egy másik lehetőség, melyet a volt jugoszláv miniszterelnök Milan Panics vetett fel, hogy elmekórtani intézetbe dugják a volt elnököt. "Őrült, ehhez nem fér semmi kétség" - közölte Panics.

Maga Milosevics tagadja, hogy bármi bűnt elkövetett volna.

Az ügyészek azonban készek hivatalosan is vádat emelni a volt elnök ellen. Dusan Mihajlovics belügyminiszter szerint 3 hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják közvagyon törvénytelen kisajátításáért, ha a gyanú bebizonyosodik. A belügyminiszter elmondta, eddig még nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Milosevicsnek köze lett volna a politikai gyilkosságokhoz és emberrablásokhoz is. Eredetileg abban reménykedtek, hogy Markovics szolgál majd bizonyítékkal, de a volt titkosrendőr nem mutat hajlandóságot az együttműködésre.

Eközben a volt elnök pártjának mintegy ötven híve gyűlt össze a Milosevics-rezidencia előtt csütörtökön - közölte az MTI. A Szerbiai Szocialista Párt tagjai népi őrséget szerveztek. Kijelentették: minden eszközzel meg fogják akadályozni a volt elnök letartóztatását, és a - szerintük - "politikai indíttatású eljárás" lefolytatását. Egyik vezetőjük azt állította, hogy 50 ezer puskával rendelkeznek.

[origo]