Moszkva cáfolja szerepét a romák kivándorlásában<br/>

Egy orosz diplomáciai forrás tegnap a Magyar Hírlapnak komolytalannak nevezte, hogy a KGB utódszervezete bujtotta volna fel a magyarországi romákat a kivándorlásra. Krasznai József, a zámolyi romák szószólója szerint nem az orosz, hanem a magyar titkosszolgálat az, amely a legutóbbi róluk szóló hírek mögött áll. Demeter Ervin szakminiszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az orosz akcióról a Magyar Nemzetben közzétett értesülést.

Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta Demeter Ervin polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a távirati irodának a Magyar Nemzet szombati számában megjelent információt, miszerint a zámolyi romákkal kapcsolatos események orosz titkosszolgálati operatív akciók eredményei.
Demeter Ervin az MTI megkeresésére szombaton közölte: korábban a szlovák titkosszolgálat már próbálkozott hasonlóval. Mint mondta, működnek a világon olyan titkosszolgálatok, amelyeknek ilyen feladatuk van.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak az a feladatuk, hogy az ország ellen irányuló esetleges leplezett titkosszolgálati törekvéseket felderítsék és elhárítsák - jelentette ki Demeter Ervin. A tárca nélküli miniszter hozzátette: nem sajtóhírek alapján végzik tevékenységüket a szolgálatok. Demeter az m1 A Hét című műsorában nem kommentálta azt az értesülést, hogy az információt közlő brit szaklap egyenesen Budapestről kapta híreit, de elmondta, hogy a közelmúltban Londonban járt, ahol a titkosszolgálati vezetők legfelsőbb szinten fogadták.
A Magyar Nemzet írása szerint a brit biztonságpolitikai kutatóintézet folyóiratában, a Jane's Intelligence Digestben február végén hírszerzői forrásokra hivatkozva közli, a zámolyi romákat arra bátorították: az EU-szervek előtt állítsák azt, hogy üldözik őket, és megsértik emberi jogaikat. A cikk szerint ennek célja az, hogy Magyarország sokkal rosszabb fényben tűnjön fel az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon.
A konkrét üggyel kapcsolatban szintén semmilyen formában nem kívánt állást foglalni Szabó Gábor, a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter hivatalának vezetője. Arra a kérdésre, hogy elvileg mi okozhatja az ilyen típusú titkosszolgálati törekvéseket, kifejtette: - Erre az adhat okot, ha az egyik ország olyan külpolitikai érdekek érvényesítését kívánja, amelyeknek egy másik ország gátját képezi. Ilyenkor keresik azokat a támadási pontokat, ahol gyengíthetik a másik ország pozícióit. Minden országnak megvannak a hol aktuálisan jelentkező, hol folyamatában jellemző problémái, és ha azokat nem kezeli megfelelően, akkor a nemzetközi közösség ezt negatívumként értékeli.
Orosz diplomáciai forrás a Magyar Hírlapnak Moszkvából nyilatkozva komolytalannak nevezte a felvetést a KGB utódszervezetének ilyesfajta szerepéről. A téma, bár Moszkvában erről nem tudnak "hivatalosan", egy brit lapban jelent meg, ezért Budapesttől pillanatnyilag még informálódni sincs miről. Ugyanakkor megkérdőjelezhető az a sugallat, hogy az orosz titkosszolgálatnak és Putyin elnöknek érdekében állna "aláásni" a kapcsolatot Magyarország és az Európai Unió között. A Magyar Hírlap forrása leszögezte: "Magyarország a NATO tagja lett, s ezzel eldőlt minden stratégiai kérdés." A kijelentés pontos értelmezésére azonban nem vállalkozott a diplomata.
Krasznai József, a Franciaországban menedéket kereső zámolyi romák szószólója szerint a magyar kormány Nemzetbiztonsagi Hivatalának akciója áll a Jane's Intelligence Digest angol titkosszolgálati magazin február 26-ai "információja" mögött, amelyet magyar fordításban a zámolyi romák párizsi - a Bourbon-palotában tartott - sajtókonferenciája másnapján tett közzé a Magyar Nemzet.
"A Magyarországról való menekülést fiammal, ifjabb Krasznai Józseffel kettesben határoztam el, más nem tudott róla, mi pedig nem vagyunk sem az orosz titkosszolgálat, sem Izrael ügynökei" - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak szombaton a zámolyi romák szóvivője. "Katz Katalin jeruzsálemi egyetemi oktató pedig, aki Strasbourgba való kiutazásunkat pénzzel is támogatta, meglepődött döntésünkön, egyetértett vele, de nem befolyásolta azt" - mondta Krasznai.
Richard Moyon, a zámolyi romákat támogató bizottság aktivistája, szakszervezeti vezető hasonló véleményen volt. Szerinte a magyar Külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Hivatal szemlátomást rágalomhadjáratba kezdett a Franciaországban menedéket kérő zámolyi romák ellen, ami könnyen Magyarország nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését okozhatja.

A Külügyminisztérium fizette az ózdiak útját

"Semmi rendkívüli nincs abban, hogy három ózdi roma vezető párizsi útját a Külügyminisztérium finanszírozta" - mondta a Magyar Hírlapnak Horváth Gábor külügyi szóvivő. A három ózdi azért ment el a párizsi sajtótájékoztatóra, hogy a zámolyiakkal ellentétes álláspontját bemutassa, oda azonban nem engedték be őket. Horváth Gábor szerint Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke fordult ez ügyben kéréssel a Külügyminisztériumhoz, amely úgy látta, hogy a Magyarországról kialakított kép objektívabbá tétele érdekében segít a kiutazásban. Farkas Flórián azonban a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, a három ózdi vezető saját elhatározásából ment Párizsba.
A külügyi szóvivő beszámolt arról is, hogy a párizsi magyar nagykövet levelet juttatott el a szervezőkhöz, amelyben beszámolt a kormány erőfeszítéseiről a romaprobléma megoldása érdekében, és bemutatta a középtávú romaprogramot.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001. március 3.)