Milosevics 30 napos vizsgálati fogságban

A volt jugoszláv elnök ügyében eljáró belgrádi vizsgálóbíró Szlobodan Milosevics harmincnapos vizsgálati fogságát rendelte el vasárnap délután. Korábban a volt elnök pártjának egyik vezetője azt mondta, hogy amennyiben nem engedik szabadon elfogása napján a volt államfőt, akkor minden nap terhelő információkat hoznak nyilvánosságra a hatalom jelenlegi birtokosairól.

A vizsgálóbíró döntését Milosevics ügyvédje, Toma Milo ismertette újságírókkal. Közölte, hogy fellebbezést nyújtanak be az előzetes őrizetbe vételről szóló határozat ellen, de maga is kétli, hogy megmásítanák a 30 napos vizsgálati fogságot elrendelő döntést.

A volt elnök kihallgatása kedden folytatódik, és Milosevics semmiféle előjogokat nem élvezhet a belgrádi központi börtönben - mondta az ügyvéd. Vladan Batics szerb igazságügyi miniszter kijelentette, hogy Milosevicset nem vetik alá semmiféle pszichikai nyomásnak vagy fizikai zaklatásnak. A miniszter elmondta, hogy a vizsgálati fogság időtartamát 6 hónapig lehet meghosszabbítani, így ennyi idő áll a hatóságok rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék: emelnek-e vádat a volt elnök ellen.

Vasárnap délelőtt Ivica Dacsics, a Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alelnöke azt mondta, hogy a volt jugoszláv elnök abban a tudatban egyezett bele őrizetbe vételébe, hogy az igazságügyi eljárás tisztázza ártatlanságát. Az alelnök kijelentette: ha a meghallgatás után nem engedik szabadon vezetőjüket, akkor a szocialisták minden nap "bűncselekményekre vonatkozó információkat" hoznak nyilvánosságra. Ez az ITAR-TASZSZ hírügynökség értelmezése szerint azt jelenti, hogy a szerb szocialisták készek feltárni a jelenlegi vezetés állítólagos titkos üzelmeit.
Hivatalos belgrádi források közlése szerint Milosevicset hajnali fél öt körül vették őrizetbe az előkelő Dedinje negyedben fekvő jugoszláv elnöki rezidencián, ahol a politikus a hatalomból tavaly októberben történt távozása óta lakott. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a hivatalosan vértelennek mondott őrizetbe vétel előtti lövöldözésben két rendőr és egy fotós megsebesült, többen pedig akkor sérültek meg, amikor az exelnök támogatóiból és ellenségeiből álló két csoport köveket hajigált egymásra. Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszter a B92 belgrádi tévének elmondta, hogy Milosevics Marija nevű lánya is lövöldözött dühében, de azok a lövedékek nem találtak el senkit. Mihajlovics elmondta azt is, hogy a volt elnök előállítása előtt egy ideig öngyilkossággal fenyegetőzött, sőt egy családján belüli megegyezésre hivatkozva közölte, hogy előbb feleségét és lányát is megöli.
Batics igazságügy-miniszter a vizsgálati fogságról szóló döntés bejelentése után elmondta: az eljárásnak "jelen pillanatban" nincs köze a hágai Nemzetközi Törvényszék kiadatási kérelméhez. A miniszter szavaiból az AP hírügynökség arra következtet, hogy a jugoszláv hatóságok - a hazai eljárás befejezése után - fontolóra vehetik a volt államfő kiadatását a hágai bíróságnak.

Szlobodan Milosevicset egyelőre hivatalosan azzal vádolják, hogy hatalmával visszaélve költségvetési pénzeket sikkasztott saját maga és pártja részére. A gyanú szerint 1994-től tavaly októberi bukásáig közel 2 milliárd dinár hazai és külföldi közpénzt tüntetett el, ami mai árfolyamon mintegy 100 millió dollárt jelent, bár a dinár árfolyamának elmúlt hét éves zuhanása miatt az összeg valójában jóval nagyobb.

A hágai Nemzetközi Törvényszék négy éve háborús és emberiségellenes bűnök miatt helyezte vád alá a volt elnököt, de a jugoszláv kormány eddigi álláspontja az volt, hogy Milosevicset csak akkor lehet külföldön felelősségre vonni, ha otthon már bíróság elé került. George Bush amerikai elnök is nyomást gyakorolt Jugoszláviára a kiadatás érdekében, amit vasárnapi nyilatkozatában meg is erősített: sürgette, hogy Milosevicset emberiségellenes bűntettei miatt vonják felelősségre. Az elnök nyilatkozatából azonban nem derül ki, hogy mekkora nyomást kíván gyakorolni az Egyesült Államok Belgrádra a kiadatás érdekében, és az is minden bizonnyal az elkövetkező napokban dől el, hogy tovább folyósítják-e Jugoszláviának a 2001-re megígért 100 millió dolláros támogatásból a hátralévő több mint 50 milliót.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 31.)