Olajcégek elleni bojkottot kezdeményeztek a környezetvédők <br/>

A nemzetközi olajcégek globális fogyasztói bojkottjára adtak ki felhívást hétfőn az ausztrál fővárosban rendezett környezetvédelmi konferencia részvevői, azzal az indokkal, hogy szerintük ezek a cégek bírták rá az amerikai kormányzatot a kihátrálásra a kiotói környezetvédelmi egyezményből. A zöldek korábban már hatékonyan alkalmazták a bojkottot a Shell britt-holland olajcég ellen.

A Global Greens 2001 nevű canberrai konferencián - amelyen 70 országból 800 zöld aktivista vett részt - döntöttek arról, hogy a nemzetközi olajcégek elleni bojkottra szólítják fel a fogyasztókat. Emellett megállapodtak egy olyan hálózat életre hívásáról is, amely Global Greens Network néven hangolja majd össze a világ zöld mozgalmainak és pártjainak tevékenységét. A hálózat első feladata lesz az a kampány, amelynek célja az Egyesült Államok visszakényszerítése a kiotói elvekhez.

A vendéglátó ország egyik szenátora, a zöld mozgalomban aktív Bob Brown azt mondta: a zöldeknek nincsenek hatalmas erőforrásaik a bojkottok megszervezéséhez, de mind nagyobb politikai erőt képviselnek sok országban, és a környezetvédő csoportok tagsága már a múltban is reagált hasonló felhívásokra. Brown szerint például igen hatékony volt a Shell olajcég elleni kampány a Brent Spar-ügyben.

Környezetvédelmi csoportok 1995-ben bojkottot szerveztek a Royal Dutch/Shell brit-holland olajipari cég ellen, mert az az Északi-tengerbe akarta süllyeszteni Brent Spar nevű olajkitermelő platformját. Négy havi csatározás után a Shell végül lemondott a süllyesztési tervről, s a szerkezetet Norvégiában, szárazföldön bontotta el.

George W. Bush amerikai elnök azzal haragította magára a zöldeket, de több kormányt is, hogy márciusban közölte: nem támogatja az üvegházhatásért felelős szennyeződések kibocsátásának csökkentését célzó kiotói jegyzőkönyv törvényerőre emelését, mert az egyezség alól mentességet kapott több nagyobb fejlődő ország. A zöldek véleménye szerint azonban Bush a kampányát támogató hazai energiaipari cégeket fizeti ki ezzel a gesztussal.

Az 1997-ben kötött és a Clinton-kormány által alá is írt kiotói jegyzőkönyv akkor lépne életbe, ha legalább 55 országban ratifikálnák, de ehhez olyan 55 ország kell, amelyek együtt az üvegházgázok kibocsátásának legalább 55 százalékáért felelősek. Eddig 34 országban ratifikálták a jegyzőkönyvet, de az ausztrál kormány épp a hét végén közölte, hogy az ausztrál ratifikálás az egyezményt értelmétől megfosztó amerikai kivonulás miatt valószínűtlen.

(MTI)

Ajánló:

(2001.02.20.)

Korábban:

(2001.04.04.)