Újabb fegyverszállítási ügy pattant ki? <br/>

A belga hatóságok hivatalosan kérték Magyarország igazságügyi szerveit, hogy működjenek együtt egy nemzetközi fegyvercsempész-hálózat felgöngyölítésében, Budapest azonban egyelőre nem válaszolt erre - közölték a Magyar Hírlappal brüsszeli források. A kérés jelzi, hogy korábban Horvátországot és Boszniát egyebek mellett Kalasnyikovokkal ellátó csoportnak egy Mezősy Géza nevű üzletemberen és a Technika Külkereskedelmi Vállalaton keresztül magyar szálai is lehetnek.

1994. március 8-án Korfu szigeténél, az Otrantói-szorosban a NATO hadihajói feltartóztatták a Jadran Express teherhajót, amely állítólag Izmirből szállított rézhulladékot és gyapotbálákat. A rakomány átvizsgálásakor a konténerekből 30 ezer Kalasnyikov géppisztoly, 400 távirányítású rakéta, 50 rakétavető állás, tízezer páncéltörő rakéta és rengeteg, különböző átmérőjű egyéb lőszer került elő. Ez volt az a momentum, amelynek alapján az olasz, majd később belga nyomozó hatóságok felgöngyölítettek egy nemzetközi fegyvercsempész-hálózatot, amely az ENSZ tilalmát megszegve ukrán és fehérorosz fegyverekkel látta el Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát, s amelynek főszereplői Ukrajnában, Magyarországon és Belgiumban voltak.

A belga Le Soir napilap pénteken színes fényképpel és térképpel illusztrált oldalas cikkben számolt be a maffiózó szervezet felgöngyölítéséről, amelynek egyik szereplője Mezősy Géza 37 éves belga állampolgárságú fegyverkereskedő, aki magyar és jugoszláv szülők gyermekeként született Brüsszelben.

A lap értesülése szerint - amelyet az MTI idéz - Mezősyt tavaly nyáron őrizetbe vették, bevallotta a terhére rótt cselekményeket, és azóta szabadlábon várja a tárgyalást, amelynek időpontját még nem tűzték ki.

A bűnszövetkezet az ENSZ által 1991-ben elrendelt embargót megszegve 1992. október és 1994. március között 802 konténerben 12 ezer tonna fegyvert és lőszert szállított Fehéroroszországból és Ukrajnából Horvátországba. Mezősy feladata a lap szerint az volt, hogy úgynevezett fiktív végfelhasználókat találjon, akik az eladott fegyvereket papíron megrendelik. Négy ilyen ország, Nigéria, Marokkó, Egyiptom és Szudán szerepelt a szerződéseken. A fegyvereket az ukrán Progressz vállalat, illetve a fehérorosz Beloruszintorg és Beloruszeseport cégek adták el számos közvetítőn át Horvátországnak és Boszniának. A Le Soir szerint ilyen közvetítő szerepet játszott a Technika Külkereskedelmi Vállalat is. Mezősy Géza felvette a kapcsolatot a Technikával - írja a lap - sőt, céget is alapított Magyarországon Laser néven.

A cikk szerzője, Alain Lallemand a Magyar Hírlapnak pénteken úgy nyilatkozott, hogy öt szerződést kötöttek a közvetítők az ukrán és orosz cégekkel, de vevőként egyikben sem a Technika, hanem Mezősy belga cége, az Eastronicom szerepel. A magyar közvetítő szerepet azonban a lapnak több forrásból megerősítették. Lallemand azt is megírta, hogy a Technika közreműködése "Budapest áldásával" zajlott le. Az újságíró ehhez szóban annyit tett hozzá, hogy az akkori magyar kormányra gondolt, információi pedig olasz és belga rendőrségi forrásokból származnak.

Erősíti a magyar közreműködés gyanúját, hogy Brüsszel város bíróságának bírónője, Sylvania Verstreken, aki a Mezősy elleni ügyet vezeti, a közelmúltban kérte a magyar igazságügyi szerveket, hogy információszolgáltatással segítsék a belga hatóságot. Mint a bíróság szóvivője, Jos Colpin a Magyar Hírlapnak elmondta, a belga külügyminisztérium a magyar külügynek adta át a kérést, amely a szabályok szerint az Igazságügyi Minisztériumba érkezik. Visszajelzést, választ azonban egyelőre nem kaptak.

Póda Jenő, aki 1997-ben országgyűlési képviselőként az 1991-es úgynevezett Kalasnyikov-botrányt kivizsgáló parlamenti albizottság elnöke volt (jelenleg a miniszterelnök biztonságpolitikai kormány főtanácsadója) kizártnak tartja, hogy a magyar állami vezetés, a titkosszolgálatok tudtak volna arról, mi több: szemet hunytak volna afelett, hogy egy fegyverkereskedői hálózat illegális szállítmányokkal járult volna hozzá a jugoszláv konfliktus fegyverutánpótlásához. Mint ahogy azt sem tartja valószínűnek, hogy a Technika bármilyen közvetítő szerepet vállalt volna az ügyletben. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy 1991 végén már kiderült: a cég legálisan szállított a horvát rendfenntartó erőknek Kalasnyikovokat, és ezt követően a magyar kormány rögtön leállított minden fegyverszállítmányt.

Bárándy György, aki annak a Miklós Tibornak az ügyvédje, aki a kilencvenes évek elején a Technikát vezette, kizárta, hogy védencének bármilyen köze lenne Mezősy fegyverszállítmányaihoz. Hozzátette: Miklós 1992-94 között a kirobbant Kalasnyikov-ügy tisztázásával volt elfoglalva, nem pedig újabb fegyverszállítmányok megszervezésével.

Az ex-vezérigazgatóval szemben egyébként csak tavaly indult bírósági eljárás a Kalasnyikov-ügyben, amelyben nyoma veszett majdnem egymillió dollárnak. A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg a Technika egykori első emberét. A büntető eljárást elindító feljelentést 1997 októberében a parlament honvédelmi bizottsága tette, miután a testület Póda Jenő vezette albizottsága nem jutott nyomára az előbb említett közel egymillió dollárnak, amelyet a horvátok a Technikának előre kifizettek egy, aztán soha meg nem kapott szállítmányért.

Bárándy György szerint a védence ellen folyó tárgyalás felmentéssel zárul. Mint mondta, a pénzt Miklós ugyanis nem tette el, mint ahogyan azt sokan feltételezték, hanem vállalati bevételként könyvelte el. Egyébként a TKV-t már régóta felszámolták.

Mezősy, a globális fegyverüzér már volt rács mögött

Mezősy Géza, mielőtt 1998 márciusában letartóztatták volna, Belgium, Luxemburg és Magyarország fegyverkereskedői számára közvetített kelet-európai fegyverüzleteket. 1989-ben alakította meg az Eastronicom nevű cégét - mutat rá a Nisat, a Norvég Kézifegyver-ellenes Kezdeményezés nevű nonprofit szervezet összefoglaló elemzése, mely bírósági, rendőrségi, sajtó- és szemtanúi beszámolókra hivatkozik, és az interneten olvasható.

Időközben felszámolt cégének irataiból kiderül, hogy az első években a ma már szintén megszűnt Technika Külkereskedelmi Vállalattal állt kapcsolatban. Kereskedői engedélyét Belgiumban 1993-ban vonták vissza, miután kiderült, hogy Mezősy kisebb raktárkészleteket tartott fenn vevői számára bemutató jelleggel, de ezek nagy részét nem tartotta nyilván. Hiába kért újabb engedélyt '94-ben, egy másik rendőrségi eljárásban is ráterelődött a gyanú. Ekkor már az amerikai Forbes című gazdasági szaklap is név szerint említette Mezősyt és cégét, a volt szovjet köztársaságokban zajló tiltott fegyverkereskedelemmel kapcsolatban. A Forbes szerint Mezősy közvetített egy bolgár cégnek is boszniai fegyverszállítási ügyben, később ezt részben be is ismerte.

Export-import engedély hiányában Mezősy nem adta fel üzelmeit. Luxemburgban bejegyzett, de valójában Belgiumban működő cégével mind a nemzeti, mind a nemzetközi piacokon aktív maradt. Részben lefoglalt üzleti levelezésében erre több bizonyítékot is lehet találni.

1996-ban Brüsszel nemzetközi repülőtere közelében a rendőrség pisztolyokat, Uzi gépfegyvereket és nagy mennyiségű Extasy tablettát talált, amely további kilenc letartóztatáshoz vezetett. A gyanúsítottak többször Mezősyre vallottak. Amikor irodáit újra átkutatták, csak papírokat tudtak lefoglalni, fegyvereket nem találtak. A vallomásokból az is kiderült, hogy Mezősy megrendelésére Horvátországba autóval utaztak és onnan kisebb tételekben fegyvereket szállítottak - úgymond árumintaként. M16-osok, amerikai kézifegyverek is voltak a szállítmányokban, amelyek a vietnami háborúból maradtak. 1996 decemberében végül Mezősyt Belgiumban távollétében három év börtönre ítélték, mivel ő közben Dél-Afrikában talált menedéket.

Ideiglenes tartózkodási engedély birtokában sem vesztegette idejét. A helyi alvilág számára kézifegyvereket, Afrika konfliktuszónáiba komolyabb arzenált próbált meg értékesíteni. Amikor a brüsszeli ügyész 1997 januárjában kiadta Mezősy ellen a nemzetközi elfogató parancsot, hiába kért Dél-Afrikában menedékstátust, a nemzetközi körözés megtette a hatását. Letartóztatásakor azonban már az ottani hatóságoknak is gyanússá vált, mert a Cseh Köztársaságból Ugandába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Szudánba, a Közép-afrikai Köztársaságba és Etiópiába irányuló fegyvereladásokat bonyolított. Végül '98 májusában adták ki Belgiumnak, ahol kétéves börtönbüntetést kellett letöltenie. Az ítélet Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába az ENSZ fegyverembargó alatti tiltott fegyverkereskedelem vádjára alapult.
Űjvári Miklós/Szilágyi Béla/Zipernovszky Kornél

(Magyar Hirlap)

Ajánló: