Bush az ABM-szerződés keretein való együttes túllépésre szólította fel Oroszországot

George Bush amerikai elnök kedden, a washingtoni nemzetvédelmi egyetemen mondott beszédében bejelentette: az Egyesült Államok konzultációkat kezdeményez szövetségeseivel, valamint Oroszországgal és Kínával, a tervbe vett rakétavédelmi rendszer megteremtésének kérdéseiről. Bush hiteles elrettentő erőt akar, a nukleáris eszközök lehető legkisebb mennyiségének a megőrzése mellett. Az amerikai elnök partnerségi viszonyra, az 1972-es ABM-szerződés keretein való együttes túllépésre szólította fel Oroszországot.

A szövetségesekhez - Európába, Ázsiába, Ausztráliába és Kanadába - a jövő héten induló amerikai küldöttségek a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a nemzetbiztonsági tanács magas rangú illetékeseiből fognak állni. "Nem terjesztünk barátaink és szövetségeseink elé egyoldalúan meghozott döntéseket. Meg akarjuk hallgatni és tekintetbe kívánjuk venni a véleményüket" - mondta Bush.

Az elnök közölte: a hidegháború elmúltával új nemzetközi helyzet állt elő. Egyfelől a mai Oroszország nem azonos a korábbi Szovjetunióval, nem ellenfél, hanem átmeneti szakaszban levő olyan ország, amelynek adott a lehetősége arra, hogy nagy, demokratikus nemzetté emelkedjék. Másfelől viszont több ország rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel, és még több ország törekszik arra, hogy ilyen eszközökre szert tegyen. Bush aggodalmait hangoztatta a nukleáris fegyverek terjedése miatt, és utalt arra, hogy a rakéta-, illetve a nukleáris fegyverkezési programokat megvalósító államok némelyike a nemzetközi felelősségérzet terén a legkevesebbet mutatja fel a világ országai között.

Bush beszédében számadatok - sem évszámok, sem a kiépítendő rakétavédelmi rendszer méreteire utaló adatok - nem hangzottak el, de határozottan megfogalmazódott az a szándék, hogy az Egyesült Államok megfelelő, hiteles elrettentő képességet teremtsen, a nukleáris eszközök lehető legkisebb mennyiségének a megőrzése mellett. "Célom, hogy gyors lépéseket tegyünk a nukleáris arzenál csökkentése felé" - mondta.

Donald Rumsfeld védelmi miniszter az elnöki beszéd előtt tett sajtónyilatkozatában közölte: valószínűtlen, hogy tökéletes rakétavédelmi rendszert lehetne teremteni, arra azonban van mód, hogy a rendszerrel kétséget ébresszenek az esetleges támadó szándékú államokban, és eltántorítsák ezeket az államokat a rakétaakció megindításától.

Az amerikai elnök partnerségi viszonyra, az 1972-es ABM-szerződés keretein való együttes túllépésre szólította fel Oroszországot.

Az ABM-szerződés a kölcsönös elrettentés hidegháborús időszakában megtiltotta Moszkvának, illetve Washingtonnak, hogy átfogó rakétapajzsot hozzon létre. A szerződés ma is érvényben van, és az amerikai rakétavédelmi kezdeményezéshez szorosan kapcsolódik, hogy Washington szorgalmazza e szerződés korlátainak eltávolítását.

Mint Bush a beszédben fogalmazott, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak közösen ki kell alakítania a 21. századi világbéke és biztonság alapjait, és ehhez az kell, hogy maguk mögött hagyják a bizalmatlanságon, kölcsönös fenyegetettségen alapuló ABM-szerződést.

(MTI)

Korábban:

(2001. május 1.)