Magyar holokauszt-túlélők perelik az USA-t az Aranyvonat szállítmányáért <br/>

Magyar holokauszt-túlélők, illetve örököseik csoportos pert indítottak az amerikai kormány ellen, kárpótlást követelve az úgynevezett aranyvonatról eltűnt javakért. A túlnyomórészt magyarországi zsidóktól elrabolt értékekkel megrakott aranyvonat 1944 végén indult el Budapestről Nyugat felé, és 1945 májusában az ausztriai Salzburg közelében került amerikai kézre. A pert Miamiban indították.

A rakomány tartalmát - bútortárgyakat, keleti szőnyegeket, bundákat, ezüst- és aranyneműt, gyertyatartókat, porcelán tárgyakat, étkészleteket, festményeket, szobrokat, fényképezőgépeket, ékszereket, aranyport, értékes és kevésbé értékes dísztárgyakat - egy amerikai katonai raktárba szállították, de a raktárban elhelyezett készletet rendszeresen dézsmálták, és időnként amerikai tábornokok is "vételeztek" belőle, akár saját rezidenciájuk berendezésére is.

A pert a floridai Miamiban indították az illetékes szövetségi bírói szerv előtt. (A környéken viszonylag sok holokauszt-túlélő, illetve leszármazottja él.) A kereset fő állítása szerint az amerikai kormány nem tett megfelelő erőfeszítést arra, hogy a háború után a javak visszajussanak jogos tulajdonosaikhoz. Helytelenül "ellenséges állam vagyonaként", illetve olyan vagyonként kezelte a lefoglalt értékeket, amelyek tulajdonosait nem lehet fellelni.

A keresetben foglaltak szerint az aranyvonat rakományának akkori értéke mintegy 200 millió dollárra volt tehető, és ez most legkevesebb tízszer akkora értéknek felel meg. A kereseti követelésben csak másodlagos a pénzbeli kártérítési kötelezettség kimondására vonatkozó igény: az elsődleges követelés arra irányul, hogy ismerjék el a jogtalanság megtörténtét, valamint adjanak számot arról, mi történt a javakkal. A kereset kitér arra, hogy az aranyvonat rakományát összeállító nácik pontos leltárt készítettek, és hogy ez az írásos lista - a vagyontárgyak eredeti tulajdonosainak névsorával együtt - az amerikaiak kezére került. Az eredeti tulajdonosok túlnyomó többsége a koncentrációs táborok valamelyikében halt meg, de sokuk után maradtak leszármazottak, most igényt támasztó örökösök.

Bill Clinton, az előző amerikai elnök 1998-ban tényfeltáró bizottságot hívott életre az aranyvonat ügyének tisztázása érdekében, és a bizottság a még fellelhető iratok tanulmányozása nyomán megállapította: az amerikai katonai hatóságok a második világháború végén, illetve azt követően "csekély fontosságot tulajdonítottak" annak, hogy a vagyontárgyak visszakerüljenek a jogszerű tulajdonosokhoz.

(MTI)