Hétfőn üléseznek az EU külügyminiszterei <br/>

Az EU-csatlakozási tárgyalások egyik kulcsfejezete is szerepel az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésének napirendjén. A legutóbbi napok fejleményei azonban kérdésessé tették, hogy megállapodás is születhet. A munkaerő bővítés utáni szabad áramlásának ügye első ízben mutatta meg, milyen típusú érdekellentétek és felfogásbeli különbségek fogják nehezíteni a tárgyalások sűrűjébe érkező tagországok és tagjelöltek dolgát.

Az Európai Bizottság már több mint egy hónapja az asztalra tette az EU közös tárgyalási álláspontjának tervezetét, amely legfeljebb hét évre lehetővé tenné az újonnan csatlakozó országokból érkező munkaerő beáramlásának korlátozását. A tagállamok először a hónap elején Nyköpingben tartott kötetlen külügyminiszteri értekezletükön próbáltak közös nevezőre jutni a tervezetről, sikertelenül. A napokban a soros EU-elnök Svédország kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, de ez is megbukott Spanyolország, Portugália és Görögország ellenállásán. A déli tagországok a közösségi regionális támogatások rájuk eső - a bővítéssel elvben automatikusan csökkenő - részét féltik, és igyekeznek összekapcsolni ezt a kérdést a munkaerőáramlás ügyében elérendő konszenzussal.

A brüsszeli bizottság határozottan ellenzi ezt, és a svéd javaslatról folytatott egyeztetéseken kiderült, hogy a tagországok többsége sem támogatja. Bonyolítja a helyzetet, hogy Németország és Ausztria a munkaerőáramlás mellett bizonyos szolgáltatások nyújtásában is korlátozni szeretné az újonnan csatlakozókat. Attól tart ugyanis,
hogy a munkavállalási korlátozások elsősorban az építőipari és a kisipari szolgáltatásokban megkerülhetők lennének. A tagországok többsége hajlik ennek az álláspontnak az elfogadására, a déliek viszont nem.

Ha a külügyminiszterek a hétfői tanácsülésen sem tudnak dűlőre jutni, akkor a munkaerőáramlás fejezete több tagjelölt - köztük Magyarország - reményeivel ellentétben nem szerepelhet a csatlakozási tárgyalások hét végén esedékes következő főtárgyalói fordulójának napirendjén. Brüsszeli diplomáciai források nem tartják kizártnak, hogy a vita még a júniusban tartandó göteborgi EU-csúcson sem jut nyugvópontra. Akkor pedig elmarad az az áttörés a tárgyalásokon, amelyet a svéd elnökség ígért, a tagjelöltek pedig még mindig várnak. Magyarország azt tekintené politikai áttörésnek, ha még ebben a félévben sikerülne ideiglenesen lezárnia a munkaerő és a tőke szabad áramlásával, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos joganyagfejezetet.

(MTI)

Ajánló: