Megkezdődtek az olasz választások <br/>

Megkezdődtek az olaszországi parlamenti és részleges helyhatósági választások: az urnák vasárnap reggel fél hétkor nyíltak meg a választók előtt, akik este tíz óráig adhatják le voksaikat. A választásokon két nagy koalíció küzd meg egymással. A jobbközép Szabadság Ház koalíció miniszterelnök-jelöltje a milliárdos üzletember, Silvio Berlusconi, az előző öt évben hatalmon lévő balközép Olajfa jelöltje pedig Francesco Rutelli, Róma korábbi polgármestere.

A választáson két nagy tömörülés között dől majd el a küzdelem. Az egyik a Silvio Berlusconi által vezetett, eddig ellenzéki jobbközép pártszövetség, a "Szabadságjogok Háza" (CDL), amelynek legnagyobb ereje a Berlusconi által vezetett Forza Italia, szövetségesei pedig a Nemzeti Szövetség (AN), a két jobbközép kereszténydemokrata párt (a CCD és a CDU), valamint az Északi Liga.

A másik koalíciót a balközép Olajfa szövetség alkotja, amely lényegében a mai kormánypártokat és szövetségeseiket egyesíti, és amelyet Francesco Rutelli neve fémjelez. E csapat meghatározó erejét a Baloldali Demokraták (DS) jelentik, akikkel együtt vesz részt a küzdelemben a baloldali kereszténydemokrata irányzatú Néppárt (PPI), a Lamberto Dini külügyminiszter által létrehozott Olasz Újjáépítés Mozgalom, a Romano Prodi volt miniszterelnök által életre hívott Demokraták, az Armando Cossutta vezette kommunista párt, a szociáldemokrata párt (SDI), a zöldek pártja, valamint az UDEUR elnevezésű centrista párt.

A balközép "szekeréhez" nem csatlakozott Fausto Bertinotti Kommunista Újjáalapítás elnevezésű szervezete. Ugyancsak egyedül szállt a ringbe a "Di Pietro Lista" (annak a volt milánói ügyésznek a pártja, aki korábban a "tiszta kezek" korrupcióellenes kampányának volt a főszereplője, és később szenátor lett). Külön indult a versenyben a radikális párt, mégpedig Emma Bonino radikális politikus asszony listájával, valamint a nemrég született Európai Demokrácia Alapítvány.

A "futnak még" kategóriában szerepel a Bettino Craxi egykori szocialista pártjának örökségét továbbvinni akaró Szocialista Liga, amely ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy a jobbközép térfelén kíván politizálni.

Az olasz lakosságból 49 és fél millió állampolgárt várnak az urnákhoz (az előrejelzések szerint azonban csaknem tízmillióan maradnak távol). Nekik kell megválasztaniuk a képviselőház 630 és a szenátus 315 tagját. Ugyanezen a napon 12 és fél millió ember öt megyében (a tartománynál alacsonyabb szintű területi egységben), valamint 1278 városban megválasztja saját helyi közigazgatási képviselőit is. Ezek között tizenkilenc megyei székhely is szerepel, például Torino, Milánó, Nápoly, Róma, Salerno, Novara, Ravenna, Grosseto, Cagliari.

Ami a parlamenti szavazást illeti, az 1994 óta érvényben lévő vegyes választási rendszer keretében a képviselői helyek 75 százalékát többségi, a fennmaradó 25 százalékát pedig arányos rendszerű szavazás eredményeként töltik majd be. A parlamentbe való bejutáshoz el kell érni a négy százalékos alsó határt. A töredékszavazatok elosztásának rendkívül bonyolult rendszere a kisebbeket próbálja kompenzálni, megvédve őket a többségi szavazati rendszer számukra káros hatásaitól.

(MTI)