Mitterrand tudott a francia hadsereg kegyetlenkedéseiről

Francois Mitterrand, aki 1956-57 között igazságügy-miniszterként szolgált Guy Mollet kormányában, pontos ismeretekkel rendelkezett az Algériában állomásozó francia hadsereg kínvallatásairól és kivégzéseiről, de nem szánta rá magát a lemondásra, mert nem akarta későbbi politikusi pályafutását kockáztatni - állította hétvégi számában a Le Monde. A tömeges kegyetlenkedések jogi megalapozását egy dokumentum teremtette meg, amelyben Mitterrand rendkívüli bíráskodási hatáskörrel ruházta fel a francia hadsereg Algériában szolgálatot teljesítő ejtőernyős egységeit.

Az algériai eseményekben Mitterrand által vállalt szerep felidézését egyfelől az teszi időszerűvé, hogy Paul Aussaresses nyugalmazott tábornok, a francia hadsereg algériai különleges alakulatainak egykori vezetője a napokban megjelent könyvében részletesen feltárta, sőt utólag is dicsőítette azokat az eszközöket, amelyeket beosztottai alkalmaztak az algériai ellenállás letörésére. Másrész viszont különleges alkalom kínálkozik Mitterrand valódi politikusi és emberi teljesítményének megítélésére, a személyiségét övező legendás kép további árnyalására köztársasági elnökké választásának május 10-én megünnepelt húszéves évfordulója alkalmából.

A tekintélyes liberális lap hosszú cikkben sorolta fel azokat a megnyilatkozásokat, hivatalos leveleket, amelyek szerint az akkori miniszter nagyon is tudta, hogy a francia hadsereg megengedhetetlen eszközöket alkalmaz az algériai Nemzeti Felszabadítási Hasereg(FLN) gerillái és a velük rokonszenvező polgári lakosság ellen. A tömeges kegyetlenkedések jogi megalapozását éppen az a dekrétum teremtette meg, amelyben Mitterrand rendkívüli bíráskodási hatáskörrel ruházta
fel a francia hadsereg Algériában szolgálatot teljesítő ejtőernyős egységeit. Életrajzírója, Jean Lacouture könyvében fel is idézte a néhai elnök egy megjegyzését, amelyben elismerte, hogy "legalább egy hibát elkövetett életében", amikor aláírta a dekrétumot.

A Le Monde írása szerint Mitterrand 1957. március 22-én "súlyos aggodalmáról" tájékozatta levélben Guy Mollet szocialista kormányfőt, beszámolt arról, hogy tudomására jutott: a rendőri hatáskörökkel felruházott francia hatóságok kezébe került polgári személyek többségét "megfosztják a hagyományos francia törvényekben biztosított legelemibb védekezési jogoktól és garanciáktól". Ezzel egy időben - emlékeztet a Le Monde - a francia sajtó nyilvánosságra hozta, hogy a rendkívüli állapot során addig letartóztatott több mint 900 személy közül mindössze 39 fő jutott el az algíri ügyész elé. A többiek az Aussaresses által irányított különleges brigádok kezelésébe kerültek, kínvallatásoknak, kivégzéseknek estek áldozatul.

Guy Mollet nem reagált minisztere vészjelzésére. Az ötödik francia köztársaság történetében társadalmi földindulást okozó későbbi szocialista elnök azonban ebben az időszakban elmulasztott eleget tenni azoknak az erkölcsi követelményeknek, amelyek későbbi elnöksége idején olyan nagy tekintélyt kölcsönöztek alakjának.

Miközben a francia sajtó már "Az ön algériai Gestapója" címmel cikkezett a kilengésekről, az akkori vezetés számos karakteres figurája lemondott tisztségéről: Pierre Mendes France államminiszter már 1956-ban távozott a kormányból, Alain Savary, az algériai és marokkói ügyek minisztere is becsapta maga mögött az ajtót. Csak Mitterrand nem mozdult. Egyes elemzők szerint arra számított, hogy a helyzet elmérgesedésekor miniszterelnöki megbízatást kaphat, és ezt nem akarta veszélyeztetni egy lemondással.

(MTI)

Ajánló: