A biztonsági övezetet a Jugoszlávia elleni 1999-es légihadjárat és a NATO vezette soknemzetiségű békefenntartó erők koszovói bevonulása után létesítették nehézfegyvermentes övezetként a NATO- erők és a jugoszláv hadsereg elválasztására. A Jugoszláviában lezajlott demokratikus fordulat, Szlobodan Milosevics volt elnök bukása után gyorsan megszűnt a katonai szembenállás a két fél között. A NATO tanácsa ezért idén tavasszal fokozatosan felszámolta a biztonsági övezetet, azaz visszabocsátotta a jugoszláv erőket az 5 kilométer széles övezetbe.
A korábbi szakaszokkal nem is volt probléma, az viszont kezdettől látható volt, hogy a legkényesebb az úgynevezett B szektor lesz, a biztonsági övezet utolsó mintegy 25 négyzetkilométere. Ez az egy olyan szektor, ahol az albán népesség többségben van a szerbekkel szemben, s amely mára szinte a Presevo-völgyben a jugoszláv hadsereg ellen fegyveres harcot vívó albán gerillák hátországa lett.
A NATO azért hagyta utolsónak ezt a szektort, hogy közvetítésével kölcsönös engedményekre késztesse a jugoszláv hatóságokat és az albán kisebbség képviselőit, bizalomerősítő intézkedésekre ösztökélje a jugoszláv hatóságokat. Mivel a harcok nem csitultak el ebben a térségben és hétfőn is több mint 500 kisebbségi albán ment át a Presevo völgyéből Koszovóba, a NATO kivárása nyilvánvalóan nem hozta meg a remélt eredményt.
A B szektor megnyitása és ezzel a biztonsági övezet teljes felszámolása azt tükrözheti, hogy a NATO már nem lát reményt a belgrádi hatalom és a dél-szerbiai albán gerillák vagy politikai képviseletük megegyezésére.
(MTI)
Korábban:
(2001. május 11.)