Korzika státuszát tárgyalja a francia nemzetgyűlés <br/>

A francia nemzetgyűlés kedden nyilvános ülésen kezdte meg a több mint 200 éve francia fennhatóság alatt lévő Korzikának új státust kínáló törvénytervezet vitáját, amelyről egy hét múlva szavaz a képviselőház. Az alkotmányos kérdéseket felvető kényes téma az ellenzéket és a kormánytábort egyaránt megosztja, s egy évvel a választások előtt komoly próba elé állítja a miniszterelnököt, akinek nevével a rendezési terv elválaszthatatlanul összefonódott.

Lionel Jospin kormányfő 1999 decemberében kezdeményezte a nacionalista pártoktól uralt korzikai nemzeti gyűlés képviselőivel az új státus kidolgozását eredményező egyezkedéseket. A miniszterelnöki palotáról "matignoni folyamatnak" elkeresztelt alkudozások során a miniszterelnök azt a célt tűzte maga elé, hogy a majd harminc éve tartó instabilitás, fegyveres merényletek, Párizzsal való szembeszegülés fejezetét lezárva olyan engedményeket kínáljon fel a különállását hangoztató szigetnek, amely az állampolgári béke helyreállítása fejében lehetőséget teremt Korzika gazdasági fellendítéséhez, s az új típusú kapcsolatok révén kielégíti a korzikai sajátosságok elismerését szorgalmazó nacionalisták igényeit.

A függetlenség követői nagygyűlése

Mindezek tetejében a nemzetgyűlés hatásköreinek egy részét 2004-től átruházza a korzikai gyűlésre. Az alkotmánymódosító törvénytervezet bírálói különösen ezt a fejezetet támadják. A terv legelszántabb ellenzője, Jean-Pierre Chevenement a szocialista vezetésű kormánykoalícióhoz tartozó Állampolgári Mozgalom (MDC) elnöke egyenesen a köztársaság felbomlásához, Korzika elszakadásához vezető lépésnek tekinti a javaslatot, s tiltakozása jeléül tavaly ősszel belügyminiszteri posztját dobta vissza a kormányfőnek.

A parlament elé került tervezeten időközben számos módosítást hajtottak végre. Kikerült a szövegből a korzikai nyelv kötelező oktatásáról szóló passzus, a megfogalmazás szerint minden gyermek részesül a korzikai anyanyelv oktatásában - hacsak a szülők ez ellen szót nem emelnek. A "korzikai területi közösségre" átruházandó törvényhozási hatáskörök listája is szűkült, főként az oktatás, kutatás, kultúra, mezőgazdaság, környezetvédelem, vállalkozássegítő programok terültét érinti, a repülőterek és kikötők működtetését célozza.

A parlamenti jobboldal középerői, a liberális Demokratikus Unió Franciaországért (UDF) és a Liberális Demokrácia (DL) pártja a korzikai konfliktus rendezése érdekében hajlik a tervezet megszavazására. Valéry Giscard dÍEstaing volt államfő (UDF) kívánatosnak mondta, hogy haladás történjék a korzikai törekvések figyelembe vétele területén. Nicolas Sarkozy, a jobboldal derékhadát képező Tömörülés a Köztársaságért (RPR) párt képviselője a kormányfő Korzika-tervében "a kísérletezés, a decentralizáció és az uniformizálás elutasításának" erényeit látja, s ajánlja az RPR-honatyák figyelmébe.

(MTI)

Ajánló:

három nyelven

Korábban:

(2001. március 22.)