A tuvai pásztorokat e nyártól kezdve akár japán turistának is lehet nézni, ugyanis fényképezőgéppel őrzik nyájaikat az orosz-mongol határ menti magas hegyekben.
A fennsíkok nyári legelőire induló pásztorokat a Vadvédelmi Világalap (WWF) oroszországi képviselete látta el fényképezőgéppel, hogy megmentse a teljes kipusztulás fenyegette hópárducokat, amelyekből az egész világon immár csak alig négyszáz példány maradt. Az állatvédők azt remélik, hogy puska helyett a fényképezőgéphez nyúlnak a pásztorok, amikor ragadozó macska fenyegeti nyájukat, s inkább választják a busás kártérítést, semmint az értékes trófeát.
A világalap képviselői kivétel nélkül szerződést kötöttek a tuvai állattenyésztőkkel, amely előírja: amennyiben hópárduc támad a háziállatokra, a pásztorok eltekintenek bosszútól, a fegyveres leszámolástól, s ehelyett fényképekkel dokumentálják a ragadozó pusztításának helyszínét, a nyomokat, az elragadott háziállat maradványait, a macskator helyét.
E képek alapján a szakértők állítólag egyértelműen be tudják azonosítani, hogy valóban a védett hópárduc lakmározott a haszonállatból. Ezt követően haladéktalanul átutalják a meggyérült nyáj tulajdonosának a bánatpénzt: egy kecskéért vagy juhért 15 dollárt, egy tehénért vagy egy lóért pedig már 75 dollárt.
Biztosítási csalással azonban várhatóan sokan próbálkoznak, hiszen a tuvai területen, valamint a határ túloldalán a mongol állattenyésztők körében is nagy hagyománya van a marhalopásnak, évente több tízezer haszonállatot csapnak el, s terelnek át kölcsönösen a határon. Vlagyimir Putyin elnök legutóbbi mongóliai látogatása idején ezért is írtak alá külön orosz-mongol államközi szerződést, amely a marhacsordák visszaszolgáltatását szabályozza.
(MTI)
Ajánló:
(angolul)