A biológiai fegyverek tilalmáról szóló szerződést 1972-ben kötötték, és eddig 143 ország ratifikálta; a dokumentum tiltja a biológiai fegyverek kifejlesztését, előállítását és tárolását. Arról azonban nem szól, hogy az érintett országok miként ellenőrizzék a vállalt kötelezettségek betartását.
Az ellenőrző mechanizmus megteremtésére hivatott jegyzőkönyv szövegén 1995-ben kezdtek el dolgozni Genfben, és a közelmúltban sikerült kidolgozni egy széles körben elfogadhatónak tartott ellenőrző-rendszert. A szövegező munka egy magyar diplomata, Tóth Tibor nagykövet irányításával folyik.
A The New York Times cikke emlékeztet: az előző, Bill Clinton demokrata elnök vezette kormányzat fontosnak tartotta a végrehajtási jegyzőkönyv megszületését, ám George Bush republikánus adminisztrációja sokkal inkább az új katonai programok kidolgozására összpontosít, és nem szentel elég figyelmet a tömegpusztító fegyverek terjedését gátló nemzetközi szerződéseknek.
A jelenlegi amerikai kormány azzal érvel, hogy a jegyzőkönyv tervezete nem teszi lehetővé, hogy teljes bizonyossággal kizárják a csalást, vagyis a biológiai fegyverekhez ragaszkodó államok ki tudnák játszani az ellenőrzési mechanizmust. A Fehér Ház hivatalosan még nem hagyta jóvá ezt az álláspontot, de az összes érintett kormányhivatal egyetért megállapításaival - olvasható a lapban.
A cikk szerzője felidézi, hogy a Szovjetunió többször is megsértette az egyezményt, és az öbölháború után kiderült, hogy Iraknak szintén volt biológiai fegyvere. Több mint egy tucat országról - köztük Iránról, Irakról, Líbiáról és Észak-Koreáról - gyanítják, hogy - a szerződés aláírása ellenére - rendelkeznek biológiai fegyverekkel.
(MTI)