Román-magyar tárgyalás a státustörvényről <br/>

Romániai kezdeményezésre május 24-én szakértői szintű konzultációk lesznek Budapesten, miután a készülő státustörvénnyel kapcsolatban a legsúlyosabb aggályokat Bukarestben fogalmazták meg. Pozsonyban cáfolták, hogy a státustörvény ellen "közös szlovák-román front" alakításán dolgoznának. Ugyanakkor elkészült az ukrajnai státustörvény tervezete. A kettős állampolgárság bevezetéséről nyilatkozott a magyar miniszterelnök.

Lesz-e hét millió magyar Romániában? Adrian Nastase, Románia miniszterelnöke szerint igen - amennyiben a magyar Országgyűlés elfogadja a státustörvényt.

Nastase több kifogást fogalmazott meg. Többek között úgy vélte, a legnagyobb problémát a magyar nemzetiségűek kiválasztása okozhatja. A kedvezmények biztosítása oda vezethet, hogy - akárcsak a romák Erdélyben - Románia állampolgárai hol magyarnak, hol románnak vallják majd magukat. Bár Szlovákiának is vannak fenntartásai a státustörvénnyel, Pozsonyban cáfolták, hogy "román-szlovák front" alakítását tervezik Bukaresttel. Szlovákiában egyébként már van státustörvény, és alkalmazzák is a környező országokban.

Nastase szerint a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatos vitának nem szabad feszültséget keltenie abban a térségben, amely már amúgy is sok gonddal küszködik, ezért üdvözölte, hogy a magyar fél hajlandó a konzultációkra. A szakértői szintű konzultáció május 24-én, Budapesten lesz. A találkozót a román fél kezdeményezte, az időpontot is ők javasolták. A konzultáció témájáról sem a magyar külügy, sem a román fél nem kívánt előzetesen nyilatkozni.

Románia korábban jelezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy bármilyen magyarországi törvény Románia területén is érvényes legyen. Úgy tűnik, Romániában a törvénytervezetben olvasható 2. § (1) pontja láttán aggódnak, miszerint a "törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, illetőleg a szomszédos államokban lévő állandó lakóhelyén az e törvényben meghatározott feltételek mellett jogosult egyes kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére, illetve egyes támogatások igénylésére".

A magyar politika nem osztja az aggodalmakat. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke - aki szerint a státustörvény kérdésében gyakorlatilag létrejött a nemzeti konszenzus - Románia és Szlovákia reakcióiról a Krónika című lapnak azt nyilatkozta, hogy "ezek a reagálások nagyon furcsák, azt mondhatnám, kétszólamúak. A kétoldalú találkozókon folyó tárgyalásokon mindegyik partnerünk elismeri a magyar kormány törekvéseit, jogosnak tartja azokat, mi több, az adott ország érdekében állónak is tekinti. Ez természetes, hiszen Románia, Szlovákia érdeke is, hogy az ott élő magyarság jobb helyzetbe kerüljön. Ezzel ellentétes kijelentéseket hallunk, amikor az adott kormány egyfajta belpolitikai sajtókampányát figyeljük. A mi feladatunk a kétoldalú tárgyalásokra koncentrálni, és adott esetben felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyes politikusok máshogyan beszélnek, amikor belpolitikai céllal saját választóik felé üzennek, és máshogyan, amikor a kétoldalú tárgyalásokon diplomataként velünk tárgyalnak".

A magyar kormányzat úgy számol, hogy hét-nyolcszázezer magyar nemzetiségű külföldi állampolgár veszi majd igénybe a törvény nyújtotta kedvezményeket. Szakértőkre hivatkozva Hende Csaba, az igazságügy-minisztérium politikai államtitkára Nagyváradon azt mondta, hogy a státusztörvény közel kilenc milliárd forinttal terheli majd a költségvetést, ám ennek tetemes része - mintegy öt milliárd forint - az illegális munkavállalás megszűntével megtérülhet.

A feketemunka - legalábbis részbeni - visszaszorítását a könnyített munkavállalási lehetőségtől várják. A tervezet 16. § (1) pontjában ez áll: a törvény hatálya alá tartozó személy foglalkoztatása esetén "az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki." Ez azt jelenti, hogy a munkavállalási engedély kiállítása egyszerűbb lesz azok esetében, akik rendelkeznek a törvénytervezet 20. paragrafusában meghatározott, arcképes "magyar igazolvánnyal".

A tervek szerint a "magyar igazolvány" birtokosának a munkavállalási engedély "naptári évenként összesen három hónap időtartamra adható meg. Külön jogszabály hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti" [16. §, (2)].

A magyar kormány nem tart attól, hogy az itthoni munkaerő-piacon feszültséget teremtene a "magyar igazolvány" birtokosainak felbukkanása. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint jelenleg is Magyarország "több régiójában strukturális munkaerőhiány tapasztalható", ezért alaptalan a félelem, hogy a "megkönnyített munkavállalás lehetősége a magyar munkaerőpiacot veszélyeztetné". Őry szerint a könnyítés a jelenlegi helyzetet legalizálja azzal, hogy a feketén dolgozó határon túli magyarok számára lehetővé teszi a három hónapos anyaországi munkavállalást.

A Pokorni által említett konszenzus azonban korántsem egyértelmű. A SZDSZ-en kívül ugyan minden parlamenti párt támogatja a törvényt, de még adódhatnak meglepetések. Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén a státustörvény-javaslathoz benyújtott 131 módosító indítvány közül 18, zömében pontosító tartalmú kezdeményezést támogatott. A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további javaslatról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosító indítványként támogassa.

Elutasították viszont a szocialisták javaslatát, hogy hozzák létre a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó ombudsmant. Szabó szerint az ombudsman megválasztása kétharmados képviselői támogatást igényel, ami a státustörvény keretein belül nem megvalósítható. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor", jelentette az MTI. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem veszi komolyan, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény nemzeti egyetértéssel szülessen meg.

A státustörvénnyel párhuzamosan nemrég ismét felmerült a kettős állampolgárság kérdése is. Orbán Viktor miniszterelnök május 20-án a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának volt vendége. A műsorban elhangzott, hogy "vannak Magyarországon olyan hangok is, hogy a kettős állampolgárságot mindenféleképpen a határon túli magyaroknak meg kellene adni". A kormányfő erre a felvetésre kijelentette, hogy a kettős állampolgárság intézménye nem minden esetben alkalmazható. Példaként Ukrajnát említette, ahol a törvény tiltja a kettős állampolgárságot. "Nem egységes a kép, minden egyes országgal való viszonyunkban külön vizsgálni kell azt, hogy értelmes dolog-e a kettős állampolgárság. Ha az ottani magyarok egyébként erre igényt formálnak, szeretnék ezt és egyébként, ha a másik fél is hajlandó arra, hogy erről államközi szerződéseket kössünk, akkor ennek nincs akadálya."

Pozitív példaként Jugoszláviát említette, ahol a kettős állampolgárság "ahol ez létező intézmény" és ahol "kifejezetten bátorítják a kettős állampolgárságot és Magyarország is készen áll arra, hogy Jugoszláviával egy államközi szerződést kössünk a kettős állampolgárságról".

Úgy tűnik azonban, hogy a miniszterelnöki kijelentés csupán Magyarország szándékát illusztrálta, semmint konkrétumról szólt. Jugoszláv külügyi forrásból úgy tájékoztattak, hogy jelenleg nem folynak tárgyalások az államközi szerződésről. A miniszterelnöki nyilatkozatot ismerik, ám arra hivatalosan nem kívánnak reagálni.

Más jugoszláv és magyarországi források sem tudták megerősíteni, hogy Jugoszlávia és Magyarország államközi szerződést készülne kötni a kettős állampolgárságról; a felek erről nem tárgyaltak és nem is készülnek tárgyalni.

[origo]

Ajánló:

román nyelvű

Korábban:

Elkészült az ukrán státusztörvény tervezete