A belgrádi lap szenzációs cikkel és térképpel rukkolt ki csütörtökön: arról írt, hogy az Egyesült Államok a Balkán félsziget határainak módosítására készül. A több helyen - az [origo]-ban is - részletesen taglalt cikk szerint a térség alapos átrendezés előtt áll. Koszovót például két részre osztanák, a déli részt Albánia kapná, az északit Szerbia.
Koszovó jelenleg is Szerbia autonóm tartománya, ahol 1999 óta a NATO vezette békefenntartó katonai erő, a Kfor állomásozik, a közigazgatást pedig az ENSZ felügyeli és irányítja. Koszovóban nem állomásoznak sem a Jugoszláv Hadsereg (VJ), sem a szerbiai rendőrség alakulatai.
További területcserét is ismertet a Glas Javnosti: a lap szerint Macedónia nyugati részét is Albánia szerzi meg. Szerbia viszont - talán kárpótlásul - a bosznia szerb entitást, a Szerb Köztársaságot (RS) kapná meg. Crna Gora - a jelenlegi jugoszláv föderáció kisebb köztársasága - ugyancsak a leendő "szerb állam" része maradna.
Ezért is zavarba ejtő a cikk címe, miszerint Szerbia tengeri kijárathoz jutna azáltal, hogy megkapná a Prevlaka-félsziget egy darabját. A félsziget Horvátországhoz tartozik.
Azonban: ha Crna Gora kiválását "nem hagyná jóvá" az Egyesült Államok, és az a "szerb állam" része maradna, akkor Szerbia eleve tengeri kijárattal bírna.
Boszniából nem csak a szerbek lakta részt metszené ki a terv, írja a lap: Horvátország a zömében horvátok lakta Hercegovinával lennének gazdagabbak. Erre - és a prevlakai területcserére - reagálva mondta Ivica Racan miniszterelnök, hogy "ugyan kérem! Az ilyesmit még delíriumos állapotban sem fogadna el ez a kormány!", jelentette az MTI.
A Glas Javnosti hírének komolyságát ugyan erőteljesen megkérdőjelezi, hogy a cikkben egyetlen forrás sem szerepel. A lap közli, hogy "Washingtonból kapták" a térképvázlatot, ám sem a feladó, sem pedig a terveket ismertető személy nincs körülírva.
A lap szombati számában megszólal ugyan egy szerbiai politikus, ám Orhan Dragas - aki az állítólagos amerikai tervekről beszámolt a szerbiai közvéleménynek - a becsületszaván kívül más bizonyítékokkal nem szolgált.
A cikkben ugyanígy nincs megindokolva az sem, miért éppen egy balkáni határmódosítási akció során jutnának vissza Magyarországhoz Románia egyes magyarlakta területei.
A Glas Javnosti a cikkében megnevezett "Balkanológia Intézetről" sem közöl részleteket.
Belgrádi források a cikket komolytalan híresztelésnek tartják.
A Glas Javnosti nagy példányszámú, nem túl megbízható forrásnak számít. Politikai irányultsága a keményvonalas szerb nacionalizmushoz közeli.
[origo]