A csatlakozásra váró országok elégedettek az EU-csúcson született döntéssel<br/>

A lengyel, a cseh és a román kormányfő is elégedettségének adott hangot az Európai Unió göteborgi csúcstalálkozóján született döntés felett, melynek értelmében a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002 végéig le kell zárni, és 2004-ben fel kell venni őket az unióba.

Jerzi Buzek lengyel miniszterelnök Göteborgban lengyel újságíróknak nyilatkozva nagyon fontos jelzésnek minősítette a határozatot. "Azt jelenti, hogy az unió nem lassít a tempón, a következő hónapokra nagyon erős, határozott tárgyalásokat helyezett kilátásba" - állapította meg.

Gerhard Schröder német kancellár Lengyelországnak címzett figyelmeztetésére reagálva, mely szerint "egyetlen tagjelölt sem számíthat politikai kedvezményre", a lengyel miniszterelnök arról biztosította az EU-t, hogy Lengyelország nem is vár el kedvezményes elbánást, jó formában, felkészülten akar csatlakozni az unióhoz. A lengyel fél "seregnyi tárgyalási fejezetet" készített már elő lezárásra, de nem áll érdekében, hogy ez egyoldalúan történjen, mert ezt nehéz volna megmagyaráznia saját közvéleményének. Ez nem lenne hasznos sem Lengyelország, sem az unió számára - mondta Buzek.

A lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország két hét alatt be tudná fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, ha elfogadná az unió javaslatait. "Nem ez a művészet, hanem az, hogy megnyerjük a csatlakozásról rendezendő lengyelországi népszavazást" - közölte Buzek. "A lehető legjobb feltételeket kell elérni, és meg kell győzni az embereket, hogy Lengyelország belépése az EU-ba nagy esély az ország és minden egyes lakója számára" - tette hozzá.

Buzek felhívta a figyelmet, hogy újabb fejezetek lezárása "alapjában véve nem változtat a dolgokon", ennél fontosabb az Európai Bizottság két-három hónap múlva esedékes következő országjelentése, amelyben az EU megállapítja majd, hogy a tagjelöltek közül melyek jól felkészültek és melyek nem.

A göteborgi csúcson Buzekkel együtt szintén részt vett Jan Kulakowski lengyel főtárgyaló is jó jelzésnek minősítette az EU határozatát, de hozzátette, hogy az nem tüntette el a nehézségeket a csatlakozási tárgyalások útjából. Kulakowski nem számít arra, hogy a "göteborgi lelkesedés hullámain" uniós partnerei változtatni fognak eddigi feltételeiken. Utalt arra, hogy EU-csúcs kétszer van egy évben, viszont a tárgyalások szünet nélkül zajlanak. Közölte, hogy Lengyelország 2002 végére készen akar - és szerinte készen is fog - állni a tárgyalások lezárására, és azok között az országok között lesz, amelyek 2004-ben már EU-tagokként vehetnek részt az európai parlamenti választásokon.

Milos Zeman cseh kormányfő is üdvözölte, hogy az Európai Unió a göteborgi csúcstalálkozón "újabb lépést tett a szervezet keleti irányú bővítési menetrendjének pontosítása terén". Úgy véli, hogy ez "kedvező" fejlemény. A közszolgálati cseh rádiónak még szombaton este Göteborgban nyilatkozva Zeman ugyanakkor úgy fogalmazott: Csehország kész már jövőre befejezni a csatlakozási tárgyalásokat.

A miniszterelnök kifejtette: Csehország a 31 tárgyalási fejezetből eddig 19-et már lezárt, és néhány továbbival pedig az év végéig lesz készen. A legnehezebbeket is pedig a jövő év közepéig lezárhatja. "Ebből azt a következtetést vonnám le, hogy még ez a (szociáldemokrata) kormány képes lehet arra, hogy az Európai Unió küszöbére vigye Csehországot. Azután már csak a választókon fog múlni, hogy velünk lépjen-e be az ország a szervezetbe, vagy sem" - közölte Zeman.

Csehországban jövő tavasszal esedékesek a parlamenti választások. A jelenlegi felmérések szerint - bár a kisebbségben kormányzó szociáldemokraták népszerűsége emelkedik - a választások nagy esélyese a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt vagy a szintén jobboldali "négyes koalíció".

Zeman szerint a göteborgi határozatok megfelelő alapot teremtettek ahhoz, hogy Brüsszel először a legfelkészültebb országokat vegye fel a szervezetbe. A cseh kormányfő ezt helyesnek tartja, és közölte: Prága nem fog senkire sem várni, még akkor sem, ha a szomszédos Szlovákiáról vagy Lengyelországról lenne is szó.

"Nem állítom, hogy ezt a képzeletbeli helyzetet kívánom. A Cseh Köztársaság nem számol azzal, hogy bárki is várakozni fog rá. Ezért tehát senki sem várja azt sem, hogy a Cseh Köztársaság fog várni más jelöltre" - mondta a kormányfő. Megjegyezte: ez az álláspont nem ellentétes azzal a szándékkal, hogy a csatlakozási folyamatban Prága továbbra is együtt kíván működni a többi jelölttel.

"Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója fontos és kedvező politikai esemény volt" - közölte Ion Iliescu román államfő, aki szombaton a svédországi városban jelen volt azon a munkaebéden, amelyen az EU-tagországok állam- és kormányfői a csatlakozni kívánó 12 jelölt állam vezetőivel találkoztak.

Hazatérésekor tett sajtónyilatkozatában Románia elnöke azt mondta: a göteborgi EU-csúcs határozatának az a lényege, hogy az Európai Unió bővítése visszafordíthatatlan folyamat, amennyiben az EU-vezetők abban állapodtak meg, hogy az Európai Parlament 2004. évi választásán már azok a tagjelölt országok is részt vehetnek, amelyek 2002. végéig befejezik a csatlakozási tárgyalásokat.

Iliescu közölte: a csatlakozással kapcsolatos általános nyitottságnak megfelelően senkit sem zártak ki a folyamatból, de az elbírálás egyéni, mert a felzárkózás minden tagjelölt ország esetében azon múlik, mennyire képes eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyektől egy rendkívül igényes piacra történő belépése függ. "E követelmények teljesítése nélkül a kellőképpen fel nem készült gazdaságok összeroppannak, mert képtelenek helytállni ezen a piacon" - mondta, majd utalt rá, hogy Göteborgban szó esett arról is, hogy távlatilag bevonják a bővítési folyamatba Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot is.

Iliescu szólt arról is, hogy biztosítani kell a dél-kelet-európai térség stabilitását, amiben nagyon fontos szerepe van az EU, a NATO és az EBESZ-tagországok együttműködésének.

Egy szombaton lezajlott göteborgi sajtóértekezleten Ion Iliescu azt mondta, hogy Románia a jövő év közepéig szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalások valamennyi fejezetét - jelentették román hírforrások, amelyek szerint a román államfő emlékeztetett rá, hogy az Európa Tanács göteborgi nyilatkozatában külön említés történt Románia és Bulgária csatlakozási törekvéseinek támogatásáról.

(MTI)

Korábban:

(2001. június 16.)