A szerbiai igazságügy-miniszter szerint megszűnhet Jugoszlávia <br/>

Megszűnhet Jugoszlávia, amennyiben a parlament nem fogadja el a hágai bírósággal való együttműködést szabályzó törvényt, véli a szerbiai igazságügy-miniszter. A tervezetet csütörtökön tűzi napirendre a törvényhozás: megszavazása esetén Milosevic ex-elnök kiadatásának nem lesz akadálya. Az elutasítás tovább súlyosbíthatja a jugoszláv politikai válságot.

Vladan Batic, Szerbia igazságügy-minisztere szerint Szerbia nem lesz senki túsza, és amennyiben a szövetségi parlament csütörtökön nem fogadja el a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést szabályzó törvényt, megszűnhet a jugoszláv föderáció. A miniszter a Politika című lapnak nyilatkozott.

Batic szerint az ország feleslegesen vesztegette idejét. "Várunk még egy pár napig, és a [parlamenti] szavazás kedvezőtlen kimenetele esetén fel kell készítenünk a hazai és a nemzetközi közvéleményt arra, hogy százhúsz évvel a berlini kongresszus után, úgy tűnik, Szerbia ismét önálló állam lehet".

Az utolsó rajongók
Fotó: Reuters

A jugoszláv szövetségi kormány egyik fele - a Szerbiában is hatalmon lévő koalíció, a DOS pártjai - támogatja a tervezetet, a Crna Gorát képviselő Szocialista Néppárt (SNP) azonban ellenzi azt. A SNP korábban az előzetes letartóztatásban lévő Slobodan Milosevic ex-elnök politikai szövetségese volt, az októberi belgrádi fordulat után azonban elfogadták a DOS felkérését és koalícióra léptek a szerbiai pártszövetséggel. Erre a szövetségi alkotmány rendelkezése miatt volt szükség: az elnök és a miniszterelnök nem lehetnek ugyanabból a köztársaságból.

A kormány végül titkos szavazással döntött arról, hogy a parlament elé terjeszti a tervezetet.

Amennyiben a "hágai törvény" tervezetét a szövetségi parlament elfogadja, akkor Milosevic kiadható lesz a Nemzetközi Törvényszéknek. A tervezetnek ez a kulcseleme: lehetővé tenné, hogy a jugoszláv állampolgárokat kiadják Hágának.

A törvénytervezet elutasítása azonban még súlyosabb válságot okozhat a Szerbia és Crna Gora alkotta szövetségi államban. Elsősorban azért, mert a kiadatás ismételt elodázása további nemzetközi pénzbeli segélyektől - és befektetetésektől - foszthatja meg az országot. A Nyugat egyértelműen fogalmazott: Jugoszlávia akkor számíthat jóindulatára, ha Milosevic kiadatása mellett dönt.

Batic nyilatkozata része lehet annak a kampánynak, amelyet a szerbiai pártok folytatnak a Crna Gora-i politikusok meggyőzésére. Korábban hasonlóan radikális kijelentést tett Zoran Djindjic szerbiai miniszterelnök, amikor kijelentette, hogy Milosevicet törvény nélkül is kiadhatják Hágának.

A hágai főügyész háborús bűnök miatt emelt vádat és adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Milosevic ellen.

Milosevic ez év áprilisa óta van előzetesben. A vizsgálóbíró befejzte a nyomozást, és a nyomozati anyagot átadta az ügyészségnek. Milosevicet hatalommal való visszaéléssel és bűnszövetkezet létrehozásának gyanújával vették őrizetbe, ám elképzelhető, hogy a háborús bűnök miatt is nyomozást indítanak ellene: az elmúlt hetekben Szerbia területén két tömegsírt találtak, ahová - a belügyi tárca szerint - a kosovói etnikai tisztogatások albán áldozatait földelték el.

[origo]