Háború, népirtás, természeti katasztrófa, a domináns nyelvek felvétele, illetve kormányzati törekvések tehetők felelőssé a nyelvek kihalásáért. A szibériai Udihe, az alaszkai Eyak és az Amazonas dzsungelében beszélt Arikapu végső óráikat élik. Az Udihét még százan, az Arikaput hatan, míg az Eyakot már csak egy ember beszéli.
Egy nyelv kihalása nem csak a nyelvet korábban beszélő közösségnek okoz súlyos károkat. A folyamat érzékenyen érinti a nyelvészeket, antropológusokat is, akik az emberiség történelmének tanulmányozásához fontos kutatási alapanyag veszítenek el - írja a CNN.
Ajánló:
Angolul