Elkészült a Kurszk kiemelésének menetrendje

Az Orosz Északi Flotta támaszpontján állomásozó Orjol orosz nukleáris tengeralattjárón orosz és norvég mélytengeri búvárok nemrég fejezték be bonyolult és veszélyes feladatuk "főpróbáját": az elsüllyedt Kurszk tengeralattjárót fogják kiemelni a Barents-tenger fenekéről. Legalább 200 újságíró kíséri majd figyelemmel a tengeralattjáró kiemelésének fejleményeit, de egyelőre nem várható lényeges új információ az Oscar II típusú atom-tengeralattjáró elsüllyedésének okairól.

Időközben egy amszterdami hajógyárban átalakítottak egy nagy pontonhidat, hogy segítségével a kiemelt tengeralattjárót hajódokkba tudják szállítani, Rotterdamban pedig különleges láncfűrészeket teszteltek előzetesen, a Kurszk törzsének lefűrészeléséhez. A Kurszk kiemeléséhez szükséges munkálatokat két héten belül megkezdik. Orosz tisztek szerint ezzel sok titokzatos álhírnek állhatják majd útját, melyek a tengeralattjárón tavaly történt robbanás körülményeit övezik. Az elsüllyedt tengeralattjárón 118 személy vesztette életét.

Legalább 200 újságíró kíséri majd figyelemmel a tengeralattjáró kiemelésének fejleményeit, de egyelőre nem várható lényeges új információ az Oscar II típusú atom-tengeralattjáró elsüllyedésének okairól.

A Kurszk 20 000 tonnásra becsült törzséről hiányozni fog a torpedótermet magába foglaló orr-rész, ahol maga a meghibásodás történt a tavalyi szerencsétlenség során - állítják az orosz tisztek. A súlyosan megsérült hajóorrot, mely a tengeralattjáró 18 torpedójából a körülbelül 9 sértetlenül megmaradtat tartalmazza, levágják, és a későbbiekben, külföldiek részvétele nélkül, Oroszország fogja a felszínre hozni. A jármű törzse a két atomreaktorral és a 24 Granit rakétával együtt, amelyeket egy külföldi hajódaru emeli k, a tenger felszínén sosem lesz látható. A mentési tervek szerint néhány különlegesen kialakított pontonhíddal borítva vontatják majd biztonságba egy murmanszki száraz dokkba, az Északi Flotta támaszpontján, ahol vizsgálni fogják. A kiemelés menete titkos forgatókönyv szerint zajlik. Az újságírók "amennyire csak lehetséges", egy komphajón megközelíthetik a helyszínt, ígérték orosz részről, de szigorúak lesznek a korlátozások. Így arra, mi is okozta pontosan a Kurszk tragédiáját, valamint arra, hogy a fedélzetén két Granit rakétának atomtöltete volt-e, amit egyébként az oroszok tagadnak, talán sosem kapunk kielégítő választ.

A Kurszk, a valaha épült egyik legnagyobb és legmagasabb színvonalú atom-tengeralattjáró körülbelül 110 méter mélyen fekszik az északorosz partok közelében a fagypont körüli hőmérsékletű tengerben 2000. augusztus 12. óta, amikor is a tengerfenéknek ütközött. Az oroszok 18 napig próbálkoztak a megmentésével. A legénység 118 tagjából 12 tengerész holttestét találták meg.

Most Oroszország a nagy súlyú tárgyak emelésével foglalkozó holland Mammoet társaság és más európai szállító társaságok segítségével a tengeralattjáró törzsének kiemelésére készül. Folyik a nagy teherbírású kutatóhorgonyok, különböző emelőberendezések és különleges kiképzésű pontonok építése. A tenger alatti fűrészelés és a hajótest megfúrása július közepén kezdődik, majd nagy teherbírású acélkábelekkel húzzák a testet a felszín felé. "A hajóorrot levágjuk, és otthagyjuk - mondta a Mammoet szóvivője, hogy az oroszok később mit csinálnak vele, azt nem tudjuk."

Orosz tisztek a Kurszk felszínre hozása és vizsgálata után remélik, hogy magyarázatot kaphatnak a hajó elsüllyedésének okára. Bizonyos vélemények szerint a tragédia kiváltó oka az volt, hogy az egyik torpedó a tengeralattjáró fedélzetén aktiválódott. De a kutatók nem találtak rá magyarázatot, hogy ez hogyan mehetett végbe. Olyan vélemények is vannak, miszerint a robbanást egy azonosítatlan, nem orosz tengeralattjáróval való ütközés okozta. De egy, a vizsgálatokért felelős orosz kormánymegbízott nem zárta ki az üzemzavar vagy valamilyen emberi mulasztás lehetőségét sem. Annak is fölmerült a lehetősége, hogy a Kurszk egy második világháborúban elsüllyedt hajónak ütközött. A Kurszk jóval kevésbé mélyen volt, amikor az első robbanás, ami a tengerfenékre csapta, bekövetkezett. A felhozott hajótest segítheti a jövőben építendő tengeralattjárók biztonsági tervezését is, és remélik, hogy lehetőség lesz a holttestek eltemetésére.

Az orosz hadsereg azért is érdekelt a felszínre hozatalban, mert attól tart, esetleg más országok kormányai is megismerhetik a tengeralattjáró technológiáját, ha a tengerben marad. A tragédia napja óta az orosz flotta komoly hajórajjal járőrözik a térségben. A kiemelésnél igen szigorúak lesznek az óvintézkedések, jelentette be a tisztikar. "A biztonsági rendszer követelményeit maximálisan be kell tartani. Ez minden ország elidegeníthetetlen joga"- nyilatkozott Igor Gyagalo, az orosz haditengerészet egyik parancsnoka. - "De azon leszünk, hogy a műveletekről kielégítően tájékoztassuk a közvéleményt."

Egy norvég tv-társaság áprilisban arról számolt be, hogy a Kurszk atomrakétákat szállított. Az orosz tisztikar tagadja ezt. Az orosz megbízott provokációnak nevezte a tv-beszámolót, és jelezte, elképzelhető, hogy a kiemelés érdekében létrejött nemzetközi összefogást kívánták felbomlasztani.

"Az atomtöltetek esetleges jelenléte a tengeralattjárón megsértené a Moszkva és Washington által 1991-ben megkötött megállapodást" - mondta Phillip Bleek a washingtoni fegyverzet-ellenőrzési hivataltól.

Azzal is vádolják Oroszországot, hogy a tengeralattjáró felhozatalára tett nagy erőfeszítések közepette megfeledkezik bizonyos biztonsági intézkedésekről. Környezetvédők attól tartanak, hogy a rakéták vagy az atomreaktorok aktiválódhatnak a felszínre hozáskor, nincs elég információ a reaktorok állapotáról. Néhányan az orosz tisztek közül is efféle aggodalmaiknak adtak hangot. "Tudják, egy atommeghajtású tengeralattjárón bármi megtörténhet" - nyilatkozta a múlt hónapban újságíróknak Vlagyimír Kurojedov, az orosz haditengerészet egyik parancsnoka. De kockázatos az is, ha a reaktorokat a tenger alatt hagyják, az esetleg fellépő radioaktív sugárzás miatt. Az Izvesztyija orosz katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be májusban, hogy az atomreaktorok felszínre hozása valóban veszélyes vállalkozás, de az egyre növekvő nemzetközi nyomás miatt Oroszország a kiemelés mellett kellett hogy döntsön. Ennek elodázása esetén úgy tűnne, Oroszországnak valami rejtegetnivalója van, amint azt nyugati körök már most is hangoztatják. Az orosz hatóságok ígérik, hogy a legkörültekintőbben, a biztonsági előírásoknak megfelelően végzik majd a műveleteket, a reaktorok folyamatos ellenőrzése mellett.

A felszínre hozás sikerét az időjárás is befolyásolhatja. Megkérdőjeleződött, hogy vajon a Kurszk mindkét részét föl lehet-e hozni még ebben az évben, mielőtt az e térségben szokásos különösen viharos ősz beköszöntene. A Mammoet szakértője úgy látja, ha az időjárás nagyon elromlik, nem folytathatják a munkát. Ha viszont kedvező lesz, valószínűleg az idén, a tervek szerint meg tudják oldani a feladatot.

(ABCNEWS)