Afrika-tervet fogadtak el a G8-csúcs résztvevői

Vágólapra másolva!
Genova utcáin szombat délután még folytak a zavargások, amikor a világ hét legfejlettebb ipari hatalma és Oroszország (G8) vezetői befejezték hivatalos tanácskozásukat. A megbeszélésen átfogó tervet fogadtak el Afrika megsegítésére, de a légkört károsító gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatban az Egyesült Államok hajthatatlansága miatt nem közeledtek az álláspontok.
Vágólapra másolva!

Fejlesztési terv Afrikáért

A világ hét legfejlettebb ipari hatalma és Oroszország (G8) vezetői Genovában megegyeztek arról, hogy jövőre részletes fejlesztési tervet dolgoznak ki az afrikai kontinens számára. Megállapodás született egy közös fórum létrehozásáról is, melyen a G8 vezetői által kinevezett tisztségviselők és nyolc-tíz afrikai állam képviselői vesznek részt.

Az állam- és kormányfők egyetértetek abban, hogy a segítség nem korlátozódhat az adósságok elengedésére, hanem annak ki kell terjednie az oktatásra és az egészségügyre is. A részletes fejlesztési terv segítséget kíván nyújtani Afrika országainak a demokratizálás gyorsításában, a konfliktus-megelőzésben, a korrupció elleni harcban, és a magánbefektetések, valamint a kontinensen belüli kereskedelem élénkítésében is.

A kanadai miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országát felkérték, álljon a kezdeményezés élére, míg egy magas rangú brit tisztségviselő azt állította, hogy az Afrika-terv Tony Blair fejében született meg, két nappal ezelőtt.

A környezetvédelem továbbra is vitatott kérdés

A nyolcak Genovában fenntartották eltérő álláspontjukat a légkört károsító gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Abban egyetértettek ugyan, hogy a közös cél továbbra is az említett, üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának világszintű csökkentése, de a módszerekről és az időzítésről vallott nézetek továbbra is különböznek.

Az 1997-ben Kiotóban rendezett első légkörvédelmi értekezleten a résztvevők olyan határozatot fogadtak el, amelynek értelmében 2012-ig globális méretekben 5,2 százalékkal mérséklik a légkörbe juttatott gázok (elsősorban a széndioxid és a metán) mennyiségét. Ahhoz, hogy a kiotói jegyzőkönyv hatályba léphessen, az ipari államok 55 százalékának azt törvénybe kell iktatnia. Miután az Egyesült Államok új elnöke már tavasszal értésre adta, hogy elutasítja a dokumentumot, Európa mellett Japánnak és Oroszországnak is támogatnia kell a megállapodást.

A csúcstalálkozó után megtartott kétoldalú tárgyalások egyikén Vlagyimir Putyin orosz elnök Gerhard Schröder német kancellárral folytatott megbeszélése során úgy fogalmazott: a kiotói jegyzőkönyv - néhány kisebb módosítással - a jelenlegi formájában megfelel Oroszország számára. A dpa hírügynökség ugyanakkor kommentárjában úgy vélte, hogy amerikai részvétel nélkül a ratifikálás Oroszország számára sem kellőképpen vonzó.

A többi kétoldalú megbeszélés eredménytelen maradt: Bush elnök találkozott ugyan Jacques Chirac francia elnökkel és a német kancellárral is, akik az egyezmény elutasítása miatt a legélesebben bírálták az Egyesült Államokat, de a tárgyalásokon nem történt előrelépés. Bush a megbeszélések után optimistán nyilatkozott, és azt mondta, hogy megállapodtak a tárgyalások folytatásában, de Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerint csak annyi történt, hogy a felek megismételték homlokegyenest ellentétes álláspontjukat.

Semmitmondó válságkezelési tervek

A közel-keleti válság ügyében a résztvevők azonnali közbelépést láttak szükségesnek, mégpedig olyan pártatlan ellenőrzési mechanizmus révén, amelyet az egymással szemben álló felek mindegyike elfogadna.

A nyolcak támogatásukról biztosították a Macedóniában tevékenykedő európai és amerikai megfigyelők munkáját, bátorítva a békéltetés irányába ható erőfeszítéseiket.

Korábbi cikkünk:

Ostrom a genovai G8-csúcson