Az albán gerillák szóvivője optimista

A Macedóniában állomásozó NATO-kontingens hamarosan befejezheti missziójának második szakaszát. Folytatták a fegyverek beszolgáltatását az albán gerillák. A fegyveresek szóvivője optimista. A jelenlegi harcosok visszatérnek majd a polgári életbe - mondta az [origo] helyszínen tartózkodó tudósítójának. Azt viszont nem tudja megmondani, miként és mikor.

"Optimista vagyok" - mondta az [origo]-nak az albán Nemzeti Felszabadító Hadsereg (UCK) szóvívője. A harmincas férfit az UCK-fegyveresek közül többen "Shpati parancsnok"-ként említik, nekünk pedig "Shpati" azt mondja, ő az UCK szóvivője. A szóvivő fekete cipőt és nadrágot visel, és csupán - szintén fekete - ingének ujjára varrt UCK-embléma jelzi, hogy az öltözet valójában egyenruha. "Shpati" megjelenését a mobiltelefon és a jókora pisztoly egészíti ki.

Tollnál is gyilkosabb eszköz

"Shpati" kolléga volt: a tollat cserélte gyilkosabb fegyverre. Hónapokkal ezelőttig az egyik macedóniai albán lap újságírójaként harcolt az albán kisebbség jogaiért. Új posztján több a sikerélménye: közelünkben NATO-katonák veszik át a felkelők fegyvereit.

A fegyvereket azért szolgáltatják be, mert a macedón és az albán politikusok - nemzetközi közvetítés és nyomás hatására - megállapodtak, hogy módosítják a macedón alkotmányt, és az eddiginél lényegesen több jogot biztosítanak az ország lakossagának mintegy harmadát kitevő albán kisebbségnek. Mivel a békemegállapodás gyakorlatilag mindarrol rendelkezik, amit eredetileg követeltek, a felkelők megegyeztek a NATO-val arról, hogy 3300 fegyvert önként átadnak. "Minden fegyvert leadunk" - mondja "Shpati" szóvivő. Állítja, az albán gerillák valóban leszerelnek és az UCK feloszlik. A Kumanovo melletti Szlupcsane határában az albánok török és olasz katonáknak adják át fegyvereiket.

Roncsderbi a lövészárkok között

Kumanovóból Szlupcsaneba pár száz méteres senkiföldjén és Orizare falun át jutunk el. Az utolsó macedón ellenőrzési pont körül szétlőtt házak. Odaát, Orizareban sem jobb a helyzet. A nyolcfős UCK-őrség homokzsákjait romos ház mellé álították. Tőlük mintegy 50 méterre van Orizare széle. Az utolsó házak mellett hosszú lövészárkot ástak. Beljebb, a hátországban is lövészárkokat és bunkereket látni. Az UCK éppúgy többlépcsős és permanens védekezésre rendezkedett be, mint Ever Hodzaa Albániában.

Az orizarei különítmény átlagéletkora alig érheti el a 20 évet. A legfiatalabb valószínűleg többször használta a macedón biztonsági erök felé irányított golyószórót, mint a borotvát: a barkója pelyhedzik ugyan, de az álla nem. A hajdani NDK-ból való terepszínüu egyenruhát visel, mint a legtöbb harcostársa. Feketét - mint "Shpati" szóvivó is - az UCK parancsnokai viselnek.

Fekete egyenruhát visel az a férfi is, aki megparancsolja a fiúknak, hogy engedjenek továb. A körzet parancsnoksága megengedte, hogy újságírók az albán ellenőrzés alatt lévő területre lépjenek. A feketeruhás fehér, rendszám nélküli Cheerokee Jeep-pel érkezik; a terepjáró bal első sárhányója valahol elveszett. Nem csupán az UCK gépparkja viharvert, de a civilek többsége is roncsderbizik. A gépjármű-nyilvántartás nem lehet túl szigorú: a legtöbb autón semmiféle rendszám nincs. Láttam egy Mercedest, amit valószínüuleg kétszer fizettek ki: egyszer az, aki megvette, aztán meg a biztosító. Ha az is fizetett érte, aki jelenleg használja, az már három. A rendszámot úgy tépték le, hogy a tartó még fennmaradt, a táblák helye így vakon tátong. Ha valahol, akkor Svájcban hiányozhat az autó: az ovális CH az egyetlen látható jelzés rajta.

A gerillák jövője

A NATO a gumijavító műhely udvarában veszi át a fegyvereket. A fedett csarnokban a NATO megszámolja és lajstromozza az eszközöket. Azt, hogy hány fegyvert gyűjtöttek be ma, csak a nap végén tudják megmondani, most csak az biztos, hogy több százat.

A csarnok körül az UCK katonai rendőrei állnak, fegyvert és PU-jelzést viselnek. Őket NATO katonák állják körul. A következő kordonban ismét az UCK fegyveresei posztolnak, a védelem utolsó látható vonalát pedig ismét a NATO adja, ezúttal az olasz kontingens páncélosai.

A csarnokban és a csarnok előtt kézifegyvereket látam, továbbá vállról indítható rakétákat, tankelhárító fegyvereket és 40, 80 illetve 120 mm-es aknavetőket. Régi és újabb típusú fegyverek vegyesen. Piros Opel Frontera terepjáró érkezik, fekete egyenruhás utasai egy Kalasnyikov-rendszerüu gépkarabélyt és egy félautomata puskát adnak át a NATO-nak. A fegyverek rég voltak tisztítva, érezni még a lőpor szagát.

"Shpati" szerint komolyan veszik a békemegállapodást és beszolgáltatják fegyvereiket. Úgy véli azonban, hogy a macedón pártok között vannak szélsőségesek, akik ellenzik a békemegallapodást. Ezért bennük nem bíznak. "Shpati" nem reagál közbevetésemre, hogy macedón oldalon is így vélekednek az albánokról.

Az érdekérvényesítés és a kollektív jogok fegyveres harcosává avanzsált újságíró nem tudja, mi lesz vele a leszerelés után. "A népnek szüksége van olyanokra, akik a jövőt építik", ezért "Shpati" szerint belőle még bármi lehet: újságíró vagy politikus is. És a többi harcos? "Betagozódnak a macedón rendőrségbe és a hadseregbe". Egy részük igen, de többiek? Erre a kérdésre "Shpati" nem tud válaszolni. "Ott folytatják, ahol a háború előtt abbahagyták. Kénytelenek lesznek feltalálni magukat".

Makai József, Szlupcsane