Az USA válaszcsapása esetén nagy Európa kockázata

Az iparosodott európai országok kockáztatják a legtöbbet - írja egy olasz lap. Hosszabb távon a szövetségi viszonyokat átszabhatják az események. Szakadék keletkezhet Washington és NATO-szövetségesei között, miközben nagyobb fokú összhang alakulhat ki az Egyesült Államok és hagyományos riválisai (Oroszország, Kína) között.

Az iparosodott európai országok kockáztatják a legtöbbet, ha az Egyesült Államok esetleg nem megfelelően átgondolt válaszlépésekre szánja el magát a múlt keddi merényletek megtorlásaként - fejti ki csütörtöki számában néhány olasz napilap.

Az Il Sole 24 Ore cikkében azt írja: a tragikus események kétségtelenül szorosabbra fűzik a szálakat a szövetségesek között. A kiotói jegyzőkönyv, az amerikai rakétavédelmi rendszer kérdése, akárcsak a közel-keleti válság rendezésében tanúsított passzív amerikai magatartás jól illusztrálja, hogy az utóbbi időben Washington a "splendid isolation" (fényes elszigetelődés) politikáját választotta. A történtek után Amerika nem engedheti meg magának, hogy a világtól elzárt erődítményébe zárkózzon be - olvasható a lapban.

Az Egyesült Államok előtt azonban most két út áll. Vagy világtalan óriásként próbál vagdalkozni, abban a reményben, hogy mérgét kiadva a sok ártatlan mellett eltalálja a valódi bűnöst is, vagy megpróbálja feléleszteni a Nyugat politikai egységét, diadalra juttatva saját értékeit. George Bush elnök legutóbbi fennkölt hangvételű megnyilatkozása arra enged következtetni, hogy Amerika nem az indulatoknak enged majd.

Úgy tűnik, sikerül megnyerni a jó ügynek Pakisztánt, Indiát és Oroszországot. "A világ 1989 után a terror egyensúlyából átkerült az egyensúly nélküli terror állapotába. Most a legfőbb kihívás abban áll, hogy sikerül-e megteremteni az újfajta egyensúlyt terror nélkül" - írja az Il Sole 24 Ore kommentátora.

A la Stampa vezércikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a demokratikus nyugat-európai politikai erők most eltérő érdekeket képviselnek. Olyan európai országok, mint Németország és Franciaország több millió muzulmánnak adnak otthont saját területükön. Ha tehát ezek az országok aktívan vennének részt iszlám célpontok elleni hadműveletekben, az alapvető erővel hatna az említett kisebbségek sorsára. A legiparosodottabb európai országok ráadásul a legtöbbet veszthetik gazdasági téren, ha kiterjedt konfliktus keletkezik.

A NATO-n kívül ugyanakkor olyan országok támogatják feltétel nélkül az amerikaiakat, mint Oroszország, amely Csecsenföldön hasonló lélegzetű problémákkal küszködik az iszlám ihletésű terrorizmussal, s Washington maga mellett érezheti Kínát is, amely aggodalommal tekint mostanában az iszlám államok létrehozására irányuló ázsiai törekvések terjedésére.

Nem lehet kizárni - írja a lap -, hogy hosszabb távon a szövetségi viszonyokat átszabják az események: bizonyos politikai és etikai szakadék jön létre Washington és NATO-szövetségesei között, miközben nagyobb fokú összhang alakul ki az Egyesült Államok és hagyományos riválisai (Oroszország, Kína) között.