Agroterrorizmus: a szegény ember atombombája

A terrortámadások óta nem csak az USA retteg az esetleges vegyi- vagy biológiai fegyverekkel végrehajtott támadástól. A hírek szerint New York és Los Angeles környékén hiánycikk a gázálarc - annak ellenére, hogy nem feltétlenül védi meg viselőjét. A mezőgazdasági permetező gépek ugyan ismét repülnek, bár még a rendőrség felügyeli a hangárokat. Van azonban egy gyakorlatilag védtelen potenciális célpont: a mezőgazdaság.

A biológiai és vegyi hadviselés tárgykörével a szórakoztatóipar már jó ideje rémisztgeti a közönségét. Az USA elleni öngyilkos merényletek óta azonban nem csupán a thrillerek szerzői és Michael Dudikoff foglalkoznak a vegyi és biológiai támadás - és a támadás elhárításának - lehetőségével. A támadás másnapján, szeptember 12-én a CNN chat-vedége Robert J. Heibel, a pennsylvaniai Mercyhurst College programigazgatója volt. A Szövetségi Nyomozó Hivatalból (FBI) a terrorelhárító részlet helyettes vezetőjeként nyugdíjazott ügynöktől - aki jelenleg a hírszerzés rejtelmeibe vezeti be az egyetemistákat - hamar megkérdezték: elképzelhető-e, hogy biológiai hadviselésbe kezdenek az USA ellen. A szakértő erről nem hallott - de elképzelhetőnek tartotta, hogy ha lenne ilyen eszközük, akkor azt be is vetnék a terroristák.

Az alkalmazás korlátai

Volt már rá példa, hogy államoktól független csoportok vegyi fegyvert vetettek be: 1995-ben a japán Aum Shinriyko szekta a tokiói metróban szarin nevű ideggázzal támadt az utazókra. Ez azonban a ritka kivétel: vegyi fegyvereket államok használtak (először mustárgázt, az I. világháborúban) az ellenség katonái ellen, háború idején. Vagy saját polgárai ellen (pl. Bagdad a kurdok ellen Irak északi részén).

Úgy tűnik, hogy a biológiai fegyver is inkább fenyegetés, mint valós veszély. A lépfene kórokozóival töltött ágyúlövedékekről rengeteget cikkeztek, ám - jelenlegi tudásunk szerint - még senki sem vetemedett arra, hogy a lövedékeket ágyúból kilője. Ha pedig - tegyük fel - megtette, akkor arra kell gondolni, hogy mégsem olyan egyszerű lépfenével megfertőzni és kiirtani az ellenséget és az ellenség hozzátartozóit.

Van még egy szempont, amit meg kell fontolnia annak, akinek sikerült több száz liternyi, ebola- és himlő-génekkel felturbózott influenzavírussal dúsított oldatot előállítani a garázsban felállított laboratóriumában. Lehet, hogy egy terrorista számára Los Angeles lakatlanná tétele vonzó és vállalható cél, ám abban nem lehet biztos, hogy a pusztító kór megáll a város határánál. Ez a paradoxon szól leginkább a biológiai fegyver alkalmazása ellen: ha nem elég pusztító, akkor az ellenségnek sem okoz elviselhetetlen károkat. Ha viszont nagy bizonyossággal elpusztítja az ellenséget, akkor a fegyver alkalmazójára is potenciális veszélyt jelenthet.

A disznókat lelövik, ugye

Van azonban olyan terület, ahol a biológiai fegyverek hatásosan alkalmazhatóak. És jelenleg még csak azt sem tudjuk, alkalmazták-e őket. A mezőgazdaság kézenfekvő célpontja lehet a biológiai fegyverrel végrehajtott terrortámadásnak. Az Egyesült Államok már felismerte a veszélyt: az 1998-as költségvetési évben 645 millió dollárt szántak az ország vegyi, biológiai és nukleáris támadástól való védelmére, a 2001-es költségvetési évben viszont már 1.5 milliárd dollárt. Ebből 39.8 millió dollárt a mezőgazdasági minisztérium (USDA) kap, vélhetően nem templomok felújítására, tanulmányok írására vagy a cseresznye csilei exportjára.

Floyd Horn, az USDA vezető hivatalnoka kongresszusi meghallgatásai során több ízben kifejtette, hogy egy biológiai támadás lehetőségét "elég kézenfekvőnek" tartja.

A szükséges anyagok hozzáférhetőek, és egy ilyen támadás jelentős gazdasági következményekkel járna.

1999. márciusában Malajziában agyhártyagyulladás pusztította a sertésállományt. A kormány 1400 rendőrt és katonát mozgósított, feladatuk pedig a sertések leölése volt. Gázálarcot és védőöltözetet viselő fegyveresek szállták meg a farmokat, és 64 000 állattal végeztek.

Nem lenne ez máshogy akkor sem, ha egy ország mezőgazdaságát összehangolt támadás éri. Példa rá az angliai száj és körömfájás járványa: az állatokat lemészárolták, és elégették. A művelethez a hadsereg is segítséget nyújtott, a közlekedés nehézkessé vált, az óvintézkedések pedig az egész kontinensre kiterjedtek. (Igaz, nincs bizonyíték, hogy Anglia ellen biológiai támadást hajtottak végre, ám a paranoiások hozzátennék: arra sincs, hogy nem következett be támadás.)

Olcsó és egyszerű hadművelet

Arról nem is szólva, hogy a kormányoknak sokba került a járvány kezelése. Amikor 1997-ben Tajvanon száj- és körömfájás söpört végig, a tajvani húsra kirótt exporttilalom miatt 2 százalékkal alacsonyabb lett a GDP.

Az ellenség disznófarmja ellen végrehajtott támadás ugyan kevésbé látványos, mint a felhőkarcoló lerombolása, ám gazdasági következményei súlyosabban is lehetnek. A tehenészetek megfertőzése - hogy csak egy példát említsünk - nemcsak azzal a következménnyel járna, hogy az állatokat leölik, de éppen ezért tej sem lenne. Első pillantásra nem olyan szörnyű, ám a harmadik hét után eléggé idegesítő lehet az, hogy a tejet - jó esetben - csak feketepiacon lehet venni, aranyárban.

Az agroterrorizmus alattomosan destabilizálná az államot. Ha hiánycikk a tej (mert a teheneket betegség miatt leölték) és ha a csirkéket kór tizedeli - vajon elhinnénk-e rántottáról, hogy nem radioaktív?

A potenciális terrorista úgy érhetné el célját, hogy nem tesz kárt a lakosságban - erre a a célra talán még az öngyilkos merénylőknél is egyszerűbb lehet végrehajtót toborozni.

Sőt, a megtámadott sokáig nem is lenne tudatában annak, hogy a háború elkezdődött.

Az agroterrorizmus viszonylag egyszerű vállalkozásnak tűnik. A tehenek körül kevés elhárító cirkál, a hadsereg hírszerzése nem szállja meg a kukoricatáblákat, a rendőrség pedig nem emel barikádokat a disznófarmok közelében.

[origo]

A témához kapcsolódó írásunk:

Biofegyver-frontvonalak
A biotechnológia mai helyzetében számos szakértő szerint igen könnyű a biofegyverek előállítása, de nagy mennyiségben beszerezhetők Oroszországból is. Alkalmazásuk legnagyobb veszélye, hogy hatásuk kezdetben nem feltűnő.