Milosevic a horvátországi bűnökért is felel

Kiegészítette a Milosevic elleni vádiratot a hágai Törvényszék. A volt jugoszláv elnök ellen már horvátországi háború idején elkövetett túlkapások miatt is vádat emelnek. Az előzetesben lévő Milosevic elleni vádiratban eddig a koszovói konfliktus idején elkövetett atrocitások szerepeltek. A Törvényszék Boszniában is vizsgálódik. Milosevic nem változtat taktikáján, és úgy viselkedik a bíróság előtt, mint eddig.

Az ENSZ-bíróság megerősítette az ügyészség szeptemberben beterjesztett vádiratát, és az 1991-től 1995-ig tartó horvátországi háború során elkövetett bűnök gyanújával is vádat emelt a hágai Nemzetközi Törvényszék Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök ellen.

Jim Landale, az ENSZ által felállított nemzetközi igazságszolgáltató fórum szóvivője kedden jelentette be az újabb vádemelést. Landale szerint a vádiratot később ismertetik részletesen, de a volt jugoszláv elnököt a hadviselésre vonatkozó genfi konvenció megsértésével és emberiség elleni bűnökkel vádolják.

Carla del Ponte, a Törvényszék főügyésze bejelentette, hogy Milosevicnek - akit koszovói szerb háborús bűnök vádjával tartanak őrizetben Hágában - a boszniai háborúban elkövetett bűnökért is felelnie kell. A Törvényszék nyomozói egyelőre adatokat gyűjtenek arról, milyen felelősség terheli a volt jugoszláv elnököt a boszniai öldöklésért.

A hágai törvényszék szerint Milosevic a horvátországi háború idején szerb elnökként hatékonyan ellenőrizte, illetve lényegesen befolyásolta azokat, akik részt vettek a bűnök elkövetésében.

A horvátországi háború 1991-ben robbant ki, amikor a helyi szerbek fellázadtak a Zágráb ellen, és kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot. A harcokban Belgrád a krajinai szerbeket támogatta, akik nem szerb nemzetiségűek ezreit kényszerítették távozásra az általuk ellenőrzött területekről. Hága szerint a szerbek nem szerbek százait - közöttük asszonyokat és gyerekeket - mészárolták le a horvátországi deportálások idején.

Zágráb szerint 17-20 ezer halálos áldozata volt a horvátországi háborúnak, és a közvetlen anyagi kár jóval meghaladta a 20 milliárd dollárt.

Változatlan taktika

Milosevic nem változtat korábbi védelmi taktikáján: a hágai Törvényszéket törvénytelennek tartja, a vádakat pedig alaptalannak tekinti - közölték a Vecernje Novosti című belgrádi lappal a volt jugoszláv elnök ügyvédjei.

Dragoslav Ognjanovic és Zdenko Tomanovic a bíróság előtt nem védi Milosevicet, mert az nem hajlandó igénybe venni szolgálataikat. A két ügyvéd csak jogi tanácsokkal látja el, s most vélhetően ezért jártak Hágában.

Ognjanovic szerint Milosevic nem vette át, és nem is szándékozik átvenni a letartóztatása óta kiegészített vádiratot, amelynek értelmében a horvátországi harcok idején történt rémtettekért is kell felelnie kell. Korábbi védelmi taktikáján nem változtat, s október 29-én, amikor harmadszor jelenik meg a bíróság előtt, ugyanaz ismétlődik meg, ami az augusztus 29-i tárgyaláson történt - közölte Ognjanovic.

Az ügyvédek szerint a bíróság engedélyezi, hogy a harmadik meghallgatás előtt is találkozzanak a volt elnökkel, noha egyes állítások szerint a "törvényszék barátainak" kinevezése után a bíróság többé nem kíván erre engedélyt adni.

A Milosevic-perben a hágai bíróság "törvényszék barátai" - amicus curiae - elnevezéssel jogi segítőket jelölt ki: Mischa Wladimiroff holland, Steve Kay brit és Branislav Tapuskovic jugoszláv ügyvédeket. Ők sem képviselik közvetlenül a vádlottat, hanem a törvényszéket segítik abban, hogy a lehető legigazságosabban történjék az ítélkezés. Evégett fel kell sorakoztatniuk minden érvet, amely a vádlott érdekeit szolgálja, s közvetlenül is segíthetik Milosevicet jogi tanácsokkal, ha igényt tart erre.

Korábban:

Vádat emeltek Milosevic ellen a horvátországi háborús bűnökért

Milosevic egy éve bukott meg

Újabb vádak Milosevic ellen