Pakisztán

Pakisztán került a legnehezebb helyzetbe az afganisztáni támadás megkezdésével a térségben. Az ország elnöke polgárháborútól tartott, amikor hajlandó volt együttműködni az amerikaiakkal. A tálibokkal szimpatizáló közvéleményt csak az indiaiak gyűlöletére hivatkozva sikerült kicsit megnyugtatnia a puccsista a hatalomnak.

A tálib mozgalom Pakisztánból indult. Még Afganisztán szovjet megszállása alatt pakisztáni iskolákban és kiképzőtáborokban készítették fel az ország felszabadítására azokat a pastu származású fiatalokat, akiket felfegyverezve küldtek vissza hazájukba. A tálibok harca a szovjetek kiűzése után 1996-ig folytatódott, akkorra az ország nagy részén átvették a hatalmat. Napjainkig megmaradt Pakisztán a tálibok hátországának, iskoláik továbbra is működtek a határ pakisztáni oldalán. A tálibok megszervezésében főszerepet játszott a pakisztáni titkosszolgálat. A 140 milliós Pakisztánban 20 millió pastu él, és ugyanez a nemzetiség teszi ki Afganisztán lakosságának felét. A pastuk Afganisztán tálibok ellenőrizte részén élnek, az Északi Szövetség harcosai inkább tádzsikok vagy üzbégek. A 20 millió Pakisztánban született pastun kívül több mint kétmillió afganisztáni menekült is él az országban. Egy részük még a szovjet háború idején menekült Pakisztánban, de sokan érkeztek a polgárháború és a mostani amerikai támadás alatt is. Az afgánok legfontosabb pakisztáni központja Pesavar. A pastuk egyik pakisztáni vezetője a közelmúltban figyelmeztett, népe szolidáris az Afganisztánnal: "Ötven éve vagyunk pakisztániak, és ez fontos, de kétezer éve vagyunk pastuk, és ez még fontosabb."

Pakisztán sokáig komoly segítséget kapott az Egyesült Államoktól a szovjetek ellen harcoló afgán ellenzék támogatásáért. Így áttételesen az USA a tálibok kiképzéséhez is hozzájárult. A kommunista rendszer afganisztáni bukása után megromlott az amerikai-pakisztáni kapcsolat. Ehhez hozzájárult, hogy Pakisztán néhány évvel ezelőtt atomfegyvert fejlesztett ki, amit az USA határozottan ellenzett. Pakisztán évtizedek óta fegyverkezik India ellen. Pakisztán igényt tart India Kasmír nevű tartományára, ahol muzulmánok laknak. Pakisztán pont azért vált el Indiától, amelyhez a gyarmati időkben tartozott, mert területén muzulmánok éltek, akik folyamatosan szemben álltak a hindu többséggel. A kilencvenes évek második felében félő volt, hogy újabb háború fog kitörni India és Pakisztán között Kasmírért. (1945-től az elszakadásért, 1965-től Kasmírért háborúzott az ország Indiával.) A kilencvenes évek közepén mindkét ország kísérleti atomrobbantásokat hajtott végre, amiért az USA gazdasági embargót vezetett be ellenük. Az embargó elsősorban Pakisztánt érintette súlyosan. A két ország közti feszültség továbbra is érezhető, rendszeresen hallani határ menti lövöldözésekről és kasmíri terrortámadásokról.

1999-ben Pakisztán nagyon rossz gazdasági helyzetbe került, a korrupció behálózta az egész közigazgatást. E bizonytalan belpolitikai helyzetet kihasználva Pervez Musarraf tábornok katonai erővel átvette a hatalmat. A puccsista hadvezér azóta is az ország élén áll. Musarraf hatalomátvételekor az USA tovább szigorította a Pakisztán elleni embargót.

A szeptember 11-i támadás után az USA azonnal kérte Pakisztánt, hogy titkosszolgálati információkkal adjanak segítséget Oszama bin Ladenről és szervezetéről. Musarraf elnök gyorsan igent mondott. Az amerikai támadás előtt napokig tárgyalt az afganisztáni Kandahárban a pakisztáni titkisszolgálat vezetője a tálibokkal, hogy rábírja őket, adják ki Oszama bin Ladent a háború elkerülése érdekében. A misszió nem járt sikerrel.

A támadás megkezdése előtt az USA feloldotta a Pakisztánt és Indiát sújtó embargót. Ez igazából Pakisztánnak volt fontos. A pakisztáni közvélemény ugyannakkor felháborodott Afganisztán megtámadása miatt. Több városban tízezrek tüntettek Amerika és a nyugatiakkal együttműködő Musarraf ellen. Az elnök polgárháborútól tartva nem engedte, hogy amerikai csapatok belépjenek az országba, de az ország légterét átengedte az amerikaikanak. A hatalmas tüntetések többször erőszakba torkolltak, szerdán a rendőrök Kuslak városában a tömegbe lőttek (részletek itt), és három embert megöltek.

Musarrafnak egyetlen és valószínűleg hatásos érve maradt az USA-val való együttműködés mellett. Ez pedig India. Musarraf szerint nem engedheti meg magának az ország, hogy szembekerüljön a nyugattal, és India hatalmas diplomáciai, gazdasági és katonai előnyhöz jusson ezáltal. A viszonylagos nyugalmat addig sikerül fenntartani Pakisztánban, amíg az emberek többsége jobban fél Indiától, mint amennyire együtt érez az afgánokkal. A pastuk tömegei és a rengeteg menekült így is bizonytalanságot okoz az országban. Pakisztán képtelen saját forrásaiból segíteni a menekülteknek, akik ki vannak szolgáltatva a nyugati segélyszervezeteknek. A háború megkezdése előtt Pakisztán lezárta határait a menekültek előtt, de illegálisan így is naponta ezrek érkeznek a túlzsúfolt és nyomorúságos menekülttáborokba.

[origo]