Tizenegy halott a svájci alagútban

A tizenegy halálos áldozaton kívül százhuszonnyolc ember eltűnt a Szent Gotthárd-alagútban történt balesetben. A mentési munkálatokat változatlanul akadályozza a forróság az alagútban. Közben az Európai Bizottság újabb intézkedésekre készül a közúti és vasúti alagutak biztonságosságának fokozására.

Napokig tarthat a Zürichet Olaszországgal összekötő Szent Gotthard-alagútban történt autóbaleset után keletkezett tűz oltása. A tűzoltók még mindig nem tudták megközelíteni a baleset helyszínét.

A szerda délelőtti baleset után a csütörtök hajnali órákban még égett a tűz, a tűzoltók csak néhány száz méterre tudták megközelíteni. Szakértők szerint napokig is tarthat az oltás, s így egyhamar semmiképpen nem várhatók pontos adatok a halálos áldozatokról, de számuk vélhetően tíznél jóval több.

Uri kanton rendőrségének szerda esti közlése szerint valószínűnek tartják, hogy az autókban, és a mennyezet romjai alatt is vannak még áldozatok, továbbá többen életüket vesztették a menekülők közül is füstmérgezés következtében. A baleset idején az alagútban mintegy 200 autó volt, közülük 100 elhagyta az alagutat északi, 28 déli irányban, s 21 személy menekült a mentőjáratban délre. Szerda esti adatok szerint a halálos áldozatok száma 12, 8 személyt füstmérgezéssel és 13 személy pszichikai sokk miatt kórházban kezelnek.

A balesetben részes, autógumikat és műanyag ponyvákat szállító, spanyol kamion vezetője megmenekült, s elmondta: látta, hogy a másik kamion - talán durrdefekt miatt - cikkcakkban jön felé, megpróbált kitérni, de már késő volt. A tűz nem rögtön gyulladt ki. Ő maga kiszállt, a mögötte lévőknek jelezte, hogy forduljanak vissza, majd az egyik autóval maga is kijött az alagútból.

A rendőrség közlése szerint a tűz nyomán egy erős robbanás is bekövetkezett, s mintegy száz méter hosszúságban leomlott az alagút mennyezete. Ezen kívül az elektronikus berendezések több mint 200 méteren megsemmisültek, amiből arra következtetnek, hogy a tűz 1000-1200 fokon éghet.

Szerda délutánra elemezték a füstöt, s megállapították, hogy nem tartalmaz mérgező anyagokat, az oltáshoz használt, kifolyó vizet felfogják, hogy ne a természetes vizeket szennyezze. Mindezek ellenére a környezetvédelmi riadót azonban még nem fújták le, mert nem tudni, mit szállított az alagútban lévő többi kocsi.

Óriási közlekedési káoszra kell számítani a fontos észak-déli útvonalon lévő alagút lezárása nyomán, mivel a Franciaországból Olaszországba vezető Montblanc alagutat 1999-ben egy 39 ember életét követelő baleset nyomán lezárták, s újbóli megnyitása csak három hónap múlva várható.

Valamelyest enyhítheti a helyzetet, hogy a svájci vasút nyomban beindította az alagút megépítése után beszüntetett autószállító járatot: az alagút két bejáratánál lévő városok között már csütörtökön indítanak egyenként 70 jármű szállítására alkalmas szerelvényeket, amelyek hamarosan kétóránként járnak majd, s sűrűsítették a személyvonatok menetrendjét is.

A baleset a svájci bejárattól mintegy 2 kilométernyire történt, a mérgezést szenvedetteket Airolo kórházába vitték. Az átkelő nyílásaiból fekete füst száll fel, valószínű, hogy az egyik teherautón szállított autógumik és ponyvák égnek.

A déli bejárat közelében lévő Airolóban felszólították a lakosságot, hogy tartsa csukva az ablakokat, mert nem kizárt, hogy az alagútból áradó füst mérgező anyagokat is tartalmaz. A mentésben körülbelül 150 személy és négy helikopter vesz részt.

Le kellett zárni a baleset miatt a Szent Gotthárd-alagutat elkerülő úton lévő San Bernardino-alagutat is, amelyre a Szent Gotthárd-alagútban bekövetkezett szerencsétlenség nyomán terelték a teherforgalmat - így gyakorlatilag leállt a Dél felé vezető forgalom Svájcban. A rendőrség szerint a lezárás délutánig eltart. A másik kitérő útvonal a Szent Gotthárd-hágón át csak személyautók számára járható.

Az 1980-ban megnyitott Szent Gotthárd-alagút az egyik legfontosabb észak-déli átkelőhely az Alpokon, naponta 18 ezer jármű halad át rajta. Az alagút a maga 16,3 kilométeres hosszával a leghosszabb ilyen európai építmény. Egy 1999-es teszt során jónak minősítették biztonságát, de többen már akkor is a teljes kiépítést - egy további járat építését - követelték. Az új járat megépítéséről tavaly nyáron született döntés, a költségeket ekkor 451 millió euróra becsülték.

Az Európai Bizottság tervei az alagutak biztonságosságának fokozására

Az Európai Bizottság már számos javaslatot terjesztett elő a közúti és vasúti alagutak biztonságosságának fokozására, és továbbiakra is készül, de ezek megvalósítása politikai akarat függvénye - mondta az Európai Bizottság egyik illetékese a Szent Gotthárd-alagútban szerdán történt balesettel kapcsolatban. Loyola de Palacio közlekedési kérdésekért felelős biztos szóvivője szerint meg lehetne oldani például, hogy az egyjáratú alagutakban mindig csak egy irányban haladjon a forgalom: adott napszakban az egyik, egy másik napszakban az ellenkező irányban. Vannak lehetőségek arra is, hogy például elektronikus sebességmérőkkel szabályozzák az alagutakban haladó járművek közötti követési távolságot, s a szabálysértőket megbírságolják. Ugyancsak a közlekedésbiztonság javítása érdekében tett javaslatokat a brüsszeli bizottság a kamionsofőrök munkaidejének és képzésének szigorú szabályozására - tette hozzá a szóvivő.

Mindezeket az intézkedéseket abban az irányelvben fogják összefoglalni és tovább konkretizálni, amelyet a bizottság a jövő év elején kíván előterjeszteni az alagutak biztonságosságáról. Megvalósításukhoz azonban a miniszteri tanács és az Európai Parlament döntéseire is szükség van.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztését illetően a bizottság szakértői nincsenek meggyőződve arról, hogy az érintett hegyvidéki körzetek lakossága szívesen venné a közúti hálózat további bővítését. Brüsszel ezért azt javasolja, hogy inkább az alternatív megoldásoknak, mindenekelőtt a vasúti infrastruktúra fejlesztésének adjanak elsőbbséget. Ebben a szellemben vetette fel például, hogy emeljék 10-ről 20 százalékra az Alpokon és a Pireneusokon áthaladó vasútvonalak fejlesztéséhez szánt közösségi hozzájárulás mértékét.