Elítélték a berlini La Belle diszkó támadóit

Négy embert ítéltek el a berlini La Belle diszkó elleni pokolgépes merénylet miatt. A főként amerikai katonák által látogatott lokálban 1986-ban végrehajtott robbantás három ember halálát és több mint 200 sebesülését okozta: utóbbiak közül sokan örökre nyomorékká váltak. Két merényló 14 év, másik kettő 12 év börtönbüntetést kapott.

A bíróság börtönbüntetésre ítélte a berlini La Belle diszkó elleni támadás vádlottjait: a palesztin Jasszer Srajdit, a líbiai Musba Etert, a libanoni születésű Ali Csanát és volt feleségét, Verenát. Ugyanakkor felmentették Verena testvérét.

A berlini La Belle diszkó ellen 1986 tavaszán követtek el pokolgépes merényletet. A főként amerikai katonák által látogatott lokálban végrehajtott robbantás három ember halálát és több mint 200 sebesülését okozta: utóbbiak közül sokan örökre nyomorékká váltak.

A bűnügyben nyomozó német és amerikai hatóságok gyanúja hamar Líbiára terelődött, s a gyanú 280 tárgyalási nap után egyre inkább bizonyossággá vált. Washington mindenesetre nem várta ki a gyanúsított líbiai ügynökök elleni per végét: pár héttel a berlini merénylet után Ronald Reagan akkori elnök utasítást adott Tripoli és Bengházi bombázására. A légitámadásokban 36 polgári személy vesztette életét, köztük Moamer el-Kadhafi líbiai vezető fogadott lánya is.

Amilyen bizonyosra vehető, hogy kedden a berlini tartományi bíróság bűnösnek mondja ki az öt gyanúsítottat, épp olyan bizonyos az is, hogy a német kormány szempontjából a lehető legrosszabbkor kerül sor a líbiai "népi dzsamaharíja" elmarasztalására. Az sem kizárt, hogy az ítélet diplomáciai bonyodalmakat okoz a két ország tavaly nyár óta látványosan javuló viszonyában.

Az utóbbit az indította el, hogy Líbia váratlanul bekapcsolódott a tavaly húsvétkor a Fülöp-szigeteken elrabolt európai túszok békés kiszabadítását célzó erőfeszítésekbe. Máig sem pontosan tisztázott, hogy Tripoli, Berlin és Párizs milyen arányban osztozott a több millió márkás váltságdíj előteremtésében. Annyi bizonyos, hogy Kadhafi igen nagylelkű volt. Nem sokkal később egy német újságnak nyilatkozva elítélte a terrorizmust mint a politikai célok elérésének eszközét. A közelmúltban pedig Tripoli - pontosabban Szeif al-Iszlam, Kadhafi miniszteri rangot viselő fia - felajánlotta, hogy közbenjár a Shelter Now segélyszervezet Afganisztánban letartóztatott és perbe fogott munkatársainak kiszabadítása érdekében.

A német kormány már a 80-as években értésére adta az áldozatok hozzátartozóinak, hogy anyagi kártérítést fog követelni számukra az elkövetőktől, illetve a mögöttük álló hatalomtól. Erre korábban éppen Líbiával összefüggésben volt már példa: Kadhafi kormánya annak idején 30 millió dollár kártérítést fizetett egy 1989-ben Niger légterében lelőtt francia repülőgép túlélőinek, illetve az áldozatok rokonainak.

Ezúttal azonban Tripoli hallani sem akar arról, hogy fizessen. Kadhafi fia november elején Berlinben járva közölte: hazájának állami szinten semmi köze az 1986-os merénylethez. Ezért Líbia kormánya kártérítést sem hajlandó nyújtani az áldozatoknak és rokonaiknak. Feltehetően azért sem, mert Tripoliban úgy vélik: a válaszként két líbiai város ellen intézett amerikai légitámadással rendeződött a számla Washingtonnal: egyik fél sem tartozik a másiknak.

[origo]-MTI