Nyugati rendezési terv Afganisztánra

Afganisztán egyben tartásáért kifejtett erőfeszítései keretében és megakadályozandó, hogy a törzsek közötti ellenségeskedések egy új háborúba torkolljanak, a nyugati hatalmak övezetekre osztják fel egymás között Afganisztánt - állapítja meg a The Independent. A brit lap elemzésében rámutat arra: "nagy játszma" folyik azzal a céllal, hogy létrehozzák az afgán nemzeti egységkormányt, miközben a külföldi befolyás bizonyítékát a minimális szinten tartsák.

A Tartós Szabadság hadművelete amerikai, brit és francia stratégái által a floridai Tampában kidolgozott terv szerint Afganisztánt három - európai, brit amerikai - "befolyási övezetre" osztják, miközben Kabulban és környékén erős nemzetközi muzulmán jelenlétet irányoznak elő, amelynek gerincét török, jordániai és bangladesi csapatok alkotnák.

Nagy-Britannia katonái várhatóan az északi és a keleti térségben állomásoznak majd, a Bagram légitámaszpontot használva hídfőállásként. A francia tengerészgyalogosok Mazari-Sarif légitámaszpontját biztosítják majd, a térségben európai, köztük német és olasz katonák humanitárius segélyszállítási feladatokat látnának el. A délnyugat országrész, Kandahár térsége amerikai övezet lenne - írta a brit elemző.

Az északi és keleti térségben lévő brit katonák nem csak az Északi Szövetség különböző frakciói között látnának el rendfenntartó szerepet, hanem védelmet nyújtanának a térségben maradt tálib és az al-Kaida harcosok esetleges támadásaival szemben. A térségben egyre növekszik a feszültség a tádzsik és a hazara harcosok között, problémát jelenthetnek az ujgur törzs katonái, akik kapcsolatban állnak a Kína nyugati részén lévő szakadárokkal.

A Kabul környékére telepítendő muzulmán erőket Törökország vezetné. Ankara már 90 különleges tanácsadót küldött az Északi Szövetség erői mellé előrenyomulásuk kezdete előtt, és háromezer katonája áll bevetésre készen. A török katonákra azért is esett a választás, mert a kurd gerillák elleni hadjáratban nagy tapasztalatokat szereztek a gerillaháború terén, és mert azonosak a gyökereik (türk) az Északi Szövetség üzbég erőivel.

A cikkíró emlékeztet arra, hogy Egyesült Államok eddig vonakodott attól, hogy békefenntartó erőket küldjön Afganisztánba. Amerikai védelmi források azonban a hét végén jelezték, hajlandók lennének szárazföldi jelenlétet biztosítani a délnyugati - pastuk lakta - országrészben, ahol már ott vannak az amerikai különleges erők. Washingtont az motiválhatja, hogy a térségben eddig nem sikerült jelentős lázadást szítani a tálibok ellen. Nagy győzelem lenne, ha az amerikai erők elfognák vagy megölnék Omar mollát, és fennáll annak a lehetősége, hogy a fő ellenség, Oszama bin Laden, ha nem menekült Pakisztánba, akkor valahol Paktia tartomány határvidékén bujkál.

Afganisztán szóban forgó felosztása természetesen nem mentes problémáktól. Nem valószínű, hogy a három regionális nagyhatalom, az Északi Szövetséget támogató Oroszország, India és Irán engedni fogja a nyugat térnyerését. Egy orosz küldöttség már úton van Afganisztánba, hogy munkakapcsolatot hozzon létre az ország "törvényes kormányával." Nyugaton Iszmail Hán síita parancsnok jelentős iráni támogatást kap. Valószínűleg az iráni illetékesek sem tűrik majd az amerikai beavatkozást - véli az elemző.