Konkrétumok nélkül zárult le a Kurszk vizsgálata

A várakozásokkal ellentétben Vlagyimir Usztyinov orosz legfőbb ügyész hétfőn nem nevezte meg egyértelműen a 2000 augusztusában a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró katasztrófájának okait.

A főügyész a Murmanszk melletti Roszljakovóban - ahová a hajóroncsot bevontatták, illetve majd szétszerelik - számolt be a tavaly október 26., a Kurszk kiemelése óta tartó ügyészi vizsgálat lezárulásáról. Továbbra is több verzió él tehát a teljes legénység - 118 ember - életét követelő szerencsétlenségről.

A legvalószínűbb az, hogy egy fedélzeti torpedó felrobbanása okozta a Kurszk elsüllyedését, azonban arra, hogy ez miért következett be, a jelek szerint nincs még egyértelmű magyarázat. Usztyinov beszámolt ugyanakkor arról, hogy súlyos hiányosságokat tártak fel mind az Északi Flotta - tavaly év végén menesztett - vezetői, mind pedig a Kurszk legénysége részéről. A főügyész szerint azonban nem ezek az anomáliák okozták a katasztrófát, hanem döntően a biztonsági rendszabályok elhanyagolásáról van szó.

Usztyinov értetlenségét fejezte ki például amiatt, hogy a Kurszk évekig úgy járt ki a tengerre, hogy ki volt kapcsolva a vészjelző antennák és bóják kilövőszerkezete. Usztyinov kitért arra, hogy problémák voltak a Kurszk számára végzetesnek bizonyult hadgyakorlat szervezésében is.

Az orosz Eho Moszkvi rádió hétfőn összegyűjtötte valamennyi, a Kurszk elsüllyedéséről az elmúlt másfél évben napvilágot látott találgatást. Az orosz katonai vezetők sokáig azt a magyarázatot favorizálták, hogy a Kurszk egy amerikai, esetleg brit tengeralattjáróval ütközött össze, ezt a lehetőséget azonban mindkét ország élesen cáfolta. Ugyanígy felvetődött annak lehetősége, hogy a katasztrófa közelében tartózkodó orosz Nagy Péter rakétahordozóval ütközött a Kurszk, ezt viszont az orosz katonai illetékesek zárják ki egyértelműen. Nem vethető el az a változat sem, hogy a hajó egy II. világháborús tengeri aknára futott.

A rádió közlése szerint születtek egészen fantasztikus találgatások is, például az, amely csecsen, illetőleg muzulmán fanatikus terroristákat gyanított a katasztrófa hátterében. Állítólag ugyanis a Kurszk két torpedó-szakértője a csecsen konfliktusban erősen érintett, kaukázusi Dagesztánból származott.

A tavaly október óta folyó keresőmunkálatok eredményeként eddig 94 tengerész holttestét sikerült felszínre hozni a hullámsírból, közülük eddig kielncvenegyet azonosítottak. Éppen hétfőn azonosították a Kurszk parancsnoka, Gennagyij Ljacsin kapitány maradványait.

A Kurszkhoz kapcsolódó hír, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök ipari, tudományos és technológiai miniszterré nevezte ki és ezzel alacsonyabb beosztásba helyezte Ilja Klebanov miniszterelnök-helyettest, aki egyebek mellett a hadi- és nukleáris iparért volt felelős . Ő volt a Kurszk szerencsétlenségének okait vizsgáló bizottság elnöke is. Igaz, Klebanov alacsonyabb posztra kerüléséhez az is hozzájárulhatott, hogy Putyin hétfőn bírálta az orosz kormányt az ország több helyén előforduló energiaellátási és finanszírozási problémák miatt - amely terület szintén a miniszterelnök-helyettes hatáskörébe tartozott.

Korábban:

Azonosították a Kurszk kapitányának holttestét