Az EU konventjének brüsszeli alakuló ülésén Martonyi János magyar és Jan Kavan cseh külügyminiszter valószínűleg informális találkozót tart, ahol kiemelt témaként szerepel a visegrádi együttműködés felújításának jelentősége - mondta Horváth Gábor külügyi szóvivő.
Magyarországnak változatlanul fontos célja a visegrádi együttműködés fenntartása, és az, hogy az elmúlt napokban kialakult helyzeten túl tudjunk lépni - mondta Horváth. Szerinte a Benes-dekrétumok kérdése sem a magyar-cseh, sem a magyar-szlovák kapcsolatokat, sem pedig a visegrádi együttműködés egészét nem érinti.
A szóvivő szerint az elmúlt napokban semmi olyan nem hangzott el, ami miatt Magyarországnak bárkit meg kellene követnie, hiszen a kollektív bűnösség elve a múlt század maradványa.
Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar külpolitika változatlanul kiemelten fontosnak tartja a Visegrádi Együttműködést és érdekelt annak folytatásában. "A cseh és szlovák partnereink döntése nyomán elmaradt találkozók ellenére mi úgy látjuk, hogy továbbra is változatlanok az együttműködéshez fűződő közös érdekek" - áll Martonyi nyilatkozatában.
A külügyminiszter fontosnak tartja, hogy a visegrádi partnerek is az együttműködés folytatásában érdekeltek. A kormány "határozott célja, hogy a jövőben is erősítsük a négy ország kapcsolatait, és folytassuk a Visegrádi Együttműködést" - áll a külügyminiszter nyilatkozatában.
Kavan: a visegrádi együttműködés folytatódik
Jan Kavan cseh külügyminiszter szerint Orbán véleménye a Benes-dekrétumokról nem tudja veszélybe sodorni a visegrádi csoport létét. Ám Kavan azt nem zárja ki, hogy a Cseh Köztársaság élesen reagáljon a dekrétumok érvénytelenítését érintő megismételt követelésekre.
"A visegrádi országok és Magyarország együttműködésének nem fog ártani, ha ezt bizonyos politika szinteken a magyar választások utáni időkre halasztjuk" - mondta Kavan a Právo című lapnak.
Kavan szerint az együttműködés más területeken folytatódhat. A külügyminiszter szerint ez az eredménye annak a megbeszélésnek is, amelyet hétfőn folytatott Gogolák Gáborral, a prágai magyar nagykövetség ügyvivőjével.
Kavan "abszurdnak" minősítette a Václav Klaus vezette ellenzéki Polgári Demokratikus Párt követelését, hogy Csehország uniós csatlakozási szerződésébe kerüljön be olyan jogi norma, amely Prágának garantálná a Benes-dekrétumok érvényességét - jelentette az MTI.
Kavan szerint a kormány nevében rövidesen válaszol Klausnak. A külügyminiszter szerint az EU ismételten biztosította Prágát, hogy a Benes-dekrétumok nem képeznek akadályt Csehország uniós csatlakozása terén, s ezért nem is lesz róluk semmiféle nyilvános vita.
Kavan szerint, ha Csehország most megpróbálná a dekrétumokat kiszakítani saját történelméből és valamiféle módon elérni, hogy azok bekerülhessenek a csatlakozási szerződésbe, tulajdonképpen saját maga váltaná ki a vitát a dekrétumokról. "Ezt nagyon veszélyes precedensnek tartanám" - mondta a cseh Külügyminiszter.
Die Welt: Schröder nem megy Prágába?
Gerhard Schröder német kancellár március 22-23-ra ütemezett prágai látogatása még kérdéses, írta a Die Welt. A szövetségi kormány tájékoztatási hivatalában azt közölték, hogy az utazásról még nem született végleges döntés.
Ez a Die Welt szerint mindenképpen Berlin fenntartásainak erősödését jelzi. Schröder február közepén tett latin-amerikai körutazása idején ugyanis a német kormányszóvivő még tényként emlegette a közelgő prágai látogatást.
A benesi dekrétumok nyilvánvalóan politikai robbanótöltetté váltak Csehszlovákia utódállamainak és Magyarországnak a viszonyában is - írta az újság. A Die Welt "teljesen meglepőnek" minősítette Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti nyilatkozatát, mivel a csehszlovákiai német és magyar kisebbség 1945 utáni kitelepítését Budapest eddig soha nem hozta szóba.
A Prága és Pozsony címére elhangzott, a dekrétumok eltörlését sürgető felszólítás után a cseh és a szlovák kormányfő lemondta részvételét a visegrádi négyek csúcstalálkozóján.
Orbán szombati nyilatkozatában leszögezte: a benesi dekrétumok esetében nem politikáról, hanem emberi jogokról van szó; egyúttal egységes felsorakozásra szólította fel a magyarokat, külön figyelmeztetve az ellenzéket: ne állítson olyasmit, ami ellentétes volna az alapvető etikai értékekkel és az ország nemzeti érdekeivel.
- Pedig nagyon is politikáról van szó - tette hozzá a Die Welt. - Áprilisban parlamenti választások lesznek Magyarországon, és Orbán pártja fontos százalékpontokat veszít a közvélemény-kutatásokban. Hasonló a helyzet Csehországban és Szlovákiában is. Ez állhat a hátterében az utóbbi hetekben elhangzott figyelemre méltó kijelentéseknek - például annak, amikor Zeman úgy vélte, a kitelepítés "enyhe büntetés" volt a szudétanémetek számára. Orbánnak az a célja, hogy nevén nevezzék a jogsértést ahelyett, hogy az, málladozó alapkőként, beépüljön egy nagyobbá váló Európai Unió alapzatába. Magyarországon alig akad olyan ember, aki képes volna megérteni a cseh és a szlovák álláspontot - írta a Die Welt.
Korábban:
Lemondott találkozók - újabb szlovák bírálatok
Schüssel a cseh kormányfőt bírálja a Benes-dekrétumok miatt
Rendkívüli ülést tart a külügyi bizottság a visegrádi csoportban lévő feszültség miatt
Ajánlat: