Atombomba bevetésén gondolkodott Nixon

Vágólapra másolva!
Atombomba bevetése is felmerült Richard Nixon amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója 30 évvel ezelőtti tárgyalásán. Akkoriban kezdett egyre nagyobb méreteket ölteni a vietnami háború. A hangszalagok szövegét csütörtökön hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban.
Vágólapra másolva!

Az Egyesült Államok nemzeti levéltára csütörtökön tette hozzáférhetővé Nixon tárgyalásainak összesen 500 órányi hangfelvételét.

A tárgyaláson, ahol a nukleáris fegyver alkalmazásának lehetősége felmerült, a két politikus erőművek és kikötők elleni hadi stratégiákról tanácskozott. "Én inkább atombombát vetnék be" - mondta Nixon. "Azt hiszem, az túl sok lenne" - válaszolta Kissigner a szalag tanúsága szerint.

Nixon már egy 1985-ös interjújában megemlítette, hogy annak idején mérlegelte atombomba vietnami bevetésének lehetőségét. Akkor azt mondta: végül azért mondott el erről, mert a felmerült atomtámadás polgári célpontok ellen irányult volna.

A vietnami háború idején a délkelet-ázsiai ország déli és északi részén egymillió katona és kétmillió polgári személy vesztette életét. Ehhez jön még kétmillió háborús sérült, és kétmillió olyan ember, akik mérgező vegyszerek hatására szenvedtek tartós egészségkárosodást. A háborúban 58 ezer amerikai katona halt meg.

Hanoi: esküvő a bombázóban

A vietnami kormány nyilatkozata szerint a javaslata a Nixon-kormányzat háborúpárti erőinek "szörnyű kegyetlenségét" mutatja. Hanoi álláspontját Phan Thuy Thanh külügyminisztériumi szóvivő ismertette.

A vietnami háború veteránjai - köztük Bui Quang Than híres harckocsi-parancsnok, aki 1975-ben kitűzte a győzelmi zászlót a dél-vietnami elnöki palotára - szerint a nukleáris bomba sem változtatta volna meg a háború kimenetelét, sőt minden bizonnyal meggyorsította volna a vietnami kommunisták győzelmét.

A vietnami-amerikai viszony - amelyet mindmáig meghatároznak a háborús emlékek - jelentősen javult az utóbbi években. 1995-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, tavaly decemberben pedig normalizálták a kétoldalú kereskedelmet is.

Az enyhülésre jellemző, hogy abban a hanoi múzeumban, amely az amerikai szőnyegbombázások elleni harcban dicsőséget szerzett légvédelmi egységeknek állít emléket, pénteken esküvői fogadást tartottak egy olyan B-52-es amerikai bombázóban, amilyennel az atombombát is ledobták volna.

Az esküvői fogadás egyik veterán résztvevője, Nguyen Dang Khoa a hírről azt mondta: "Ez már a múlt, azt hiszem jobb nem beszélni országaink szomorú közös történelméről. Mindkét ország népe javítani szeretné a kapcsolatokat."

Khoa ugyanakkor úgy véli, az Egyesült Államoknak felelősséget kell vállalnia a Vietnam ellen vívott háború máig el nem múlt következményeiért, így azért a rengeteg megbetegedésért is, amelyet a dzsungel kiirtására bevetett vegyszer, az Agent Orange okozott.

A hanoi kormány adatai szerint e vegyszer hatása miatt még ma is közel egymillió vietnami szenved rákos megbetegedésektől és születési rendellenességektől. Az Egyesült Államok cáfolja, hogy az Agent Orange ilyet hatására közvetlen bizonyíték lenne.

Korábban: