Zjuganov a Kreml sírkertjében tett látogatása után azt mondta: az idei megemlékezés olyan időszakban és légkörben zajlott le, amikor az ország sorra elveszíti az 1945-ös győzelem geopolitikai eredményeit. A kommunista vezető az utóbbi időben többször élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, többek között azért, mert az államfő hozzájárult az amerikai katonai jelenléthez a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban.
Zjuganov szerint Mihail Gorbacsov a szovjet kommunista pártot, Borisz Jelcin pedig a Szovjetuniót verte szét, Putyin pedig már az évszázadok alatt kialakult orosz érdekszférát is veszélybe sodorta.
Egy kedden megjelent közvélemény-kutatás szerint jelenleg a kommunisták kapnák a legtöbb szavazatot Oroszországban egy esetleges parlamenti választáson: a választók több mint egyharmada voksolna rájuk.
A második legnagyobb politikai erő a közelmúltban az Egység, és a Haza mozgalmakból létrehozott Kreml-párti Egységes Oroszország lenne az állami dumában, a szavazatok 25 százalékával. A Vlagyimir Zsirinovszkij nevével fémjelzett liberális demokrata párt a voksok 9, a nem csak nevében liberális Jabloko tömörülés, és Jobboldali Erők Szövetsége 6, illetve 5 százalékot kapna. Az 5 százalékos parlamenti küszöb elérésével visszakerülne a törvényhozásba az Oroszország Asszonyai nevű nőmozgalom is.
A potenciális elnökjelöltek versenyében jóval szerényebbek Zjuganov esélyei: hozzávetőleg ugyanannyian választanák meg államfőnek, mint ahányan pártjára voksolnának, Putyin támogatóinak aránya ezzel szemben stabilan 50 százalék fölött van, tehát már az első fordulóban biztos nyertes lenne.