Módosították az ügynöktörvényt Bulgáriában

Korlátozzák a hozzáférést a volt ügynökök és besúgók dossziéihoz Bulgáriában. A törvényt az esetleges NATO-csatlakozás miatt kellett módosítani, mert Szófia korábban nem határozta meg az államtitok fogalmát. A kommunista titkosszolgálatot mintegy 100 ezer ügynök és informátor segítette.

Ezzel megszűnik annak a különleges bizottságnak a munkája, amelyet tavaly hoztak létre a volt titkosrendőrség jelentéseinek áttekintésére.

A 2001-ben, az akkori jobbközép többségű parlament által megszavazott ügynöktörvény módosítását a jelenlegi nagyobbik kormányerő, a Nemzeti Mozgalom kezdeményezte: a közelgő NATO-csatlakozás miatt meg kellett határozni az államtitok fogalmát.

Az új törvény értelmében államtitoknak minősül minden üzleti szerződés, nemzetbiztonsági jellegű tudományos kutatás, a titkosszolgálat szervezetére vonatkozó információ és a külföldi államokról szóló minden titkos adat.

A nyolcmillió lakosú Bulgária a Szovjetunió egyik legelkötelezettebb szövetségese volt, és a KGB-vel szorosan együttműködő titkosszolgálatot működtetett. Adatok szerint mintegy 100 ezer ügynök és informátor segítette titkosszolgálat.

Az ügynökdossziék 1997-es nyilvánossá tétele után azzal vádoltak meg több politikust, hogy a kommunista rendszer besúgója volt.

Korábban:

Bulgáriában megnyíltak a titkos archívumok [2001. június 22.]

Bulgária törvényen kívül helyezte a kommunista uralmat [2000. április 26.]

Bolgár katonai titkok az interneten [1999. július 29.]