Sugárszennyezett zónával öl a piszkos bomba

Az USA kormányzata szerint úgynevezett piszkos bombát akart felrobbantani az az amerikai férfi, akit májusban tartóztattak le a chicagói reptéren. A piszkos bomba hagyományos robbanótöltét radioaktív anyagokkal burkolják be. A robbanás szétszórja a hasadóanyagot, és sugárfertőzött zónát hoz létre. Pusztító hatása korlátozott, pánikkeltérse azonban kiválóan alkalmas. Ez teszi vonzóvá a terroristák számára.

Az USA igazságügy-minisztere szerint a chicagói reptéren őrizetbe vett Abdullah al Muhadzsír arra készült, hogy úgynevezett piszkos- vagy mocskos bombát robbant fel. John Ashcroft szerint a gyanúsított kapcsolatban állt az Oszama bin Laden-vezette al-Kaida terrorcsoporttal. Al Muhadzsírt (aki korábban Jose Padilla néven Brooklynban bandatag volt) még május 8-án tartóztatták le, amikor Pakisztánból az O'Hare reptérre érkezett.

A szeptember 11-ei terrortámadások óta többször felmerült, vajon rendelkezik-e az al-Kaida (vagy más terrorcsoport) bevetésre kész tömegpusztító fegyverrel. Az USA kormányzata a veszélyt elsősorban abban látta, hogy valamelyik "bandita állam" tömegpusztító kapacitásának egy részét átadja a terroristáknak. George W. Bush az Unió helyzetéről szóló beszédében figyelmeztette a "gonosz tengelyét" alkotó államokat (Irak, Irán, Észak-Korea), hogy nem tűr el ilyen együttműködést. Az amerikai katonai doktrína szerint akár atomcsapás is mérhető azon államokra, amelyekben a terroristák hozzáférhetnek a tömegpusztító fegyverekhez.

A felsorolásból egy ország hiányzott: Pakisztán akkor is és most is az USA szövetségese volt az al-Kaida - és az afganisztáni tálib rezsim - elleni harcban. A pakisztáni nukleáris arzenál miatt legutóbb két okból is aggódni lehetett: amikor az Indiával való határvitája majdnem háborúba torkollott, majd amikor kiderült, hogy az al-Kaida beszivárgott a nagyvárosokba és már Pakisztánt veszélyezteti. Ha az al-Kaida nagyobb befolyáshoz jutna, hozzáférhetne a nukleáris arzenálhoz is. Meg nem erősített jelentések szerint azonban az USA már ellenőrzése alá vonta a pakisztáni atomfegyverzetet. A pakisztáni, atomtöltettel ellátott robbanófejek számát 20 és 50 közé teszik.

A jelentések szerint az al-Kaida kísérletezett vegyi-, biológiai- és nukleáris fegyver előállításával, ám arról nem tudni, hogy ezek közül bármelyik is bevetésre kész lenne. Szakértők azt valószínűsítik, hogy bin Ladennek nincs atomfegyvere. Ennek nem mond ellen, hogy al Muhadzsírt avval gyanúsítják, hogy "piszkos bombát" szándékozott felrobbantani az USA területén. Ez éppenséggel azt látszik igazolni, hogy az al-Kaidának nincs nukleáris töltete.

A "piszkos bomba" ugyanis nem tekinthető tömegpusztító fegyvernek a sugárszennyezés ellenére sem. Nem a robbanáskor felszabaduló óriási energiával öl és pusztít: a cél egy olyan zóna létrehozása, amelyben magas a radioaktív sugárzás.

A bombát viszonylag egyszerű elkészíteni: a hagyományos robbanóanyagok köré radioaktív anyagokat helyeznek el, és a robbanás szétszórja a sugárzó anyagokat. Radioaktív töltetként bármi megteszi: orvosi alkalmazású anyagok, dúsítatlan uránium, atomerőművek hulladéka.

Ha a töltet lakott területen, városi környezetben robban, a sugárzás néhány utcára, háztömbre terjedhet ki. Mivel a hagyományos robbanótöltet csak korlátozott mértékű rombolásra képes, az állva maradó épületek eleve valamennyi védelmet nyújtanak a sugárzással szemben. A "piszkos bomba" a terroristák fegyvere lehet: lélektani ereje nagyobb a valós pusztítás mértékénél.

A "piszkos atombomba" hatása az alkalmazott hagyományos robbanóanyagtól, a felhasznált radioaktív anyagoktól és az uralkodó széljárástól is függ. Egy idei gyakorlat forgatókönyve szerint Washingtonban egy 2 tonnás "piszkos bomba" robbanása után a belváros 20 százaléka lenne sugárszennyezett.

A detonáció közelében tartózkodóak a robbanás következtében halnak meg. A sugárzás hetek múlva fejtheti ki hatását azokra, akiket a robbanás nem ért el, de érintkeztek a radioaktív anyagokkal. A robbanás epicentrumától nagyobb távolságra tartózkodók megbetegedhetnek ugyan a sugárbetegségben, de nem feltétlenül halnak meg.

A tünetek attól függően jelentkeznek, hogy milyen típusú és mekkora sugárzás érte az áldozatot, továbbá, hogy mely testfelülete mennyi ideig volt kitéve a radioaktivitásnak. A tünetek nem közvetlenül a fertőzés után jelentkeznek. Az áldozat émelyeg, hány, hasmenése van, gyengének érzi magát, bőrén sebek jelentkeznek. A haja kihullik, szájürege, nyelőcsöve fekélyesedik.

Az USA számol a "piszkos bomba" alkalmazásának lehetőségével. Márciusban derült ki, hogy a kormányzat több száz érzékelőt telepített az országhatáron, a tengerentúli érdekeltségeken és Washington környékén: a tervek szerint a szenzorok észlelnék a hasadóanyagokat.

A felfedezett anyag lefoglalása a Delta Force, a hadsereg elitalakulatának feladata. A szenzor-hálózat kiépítése óta a Delta Force ügyeletes alegysége is bevetésre kész állapotban van.

M. J.

Korábban:

Radioaktív bombával akart támadni az al-Kaida

Megtalálták az al-Kaida nukleáris programját

Bin Laden képes lehet radioaktív bomba előállítására

Tálibbarát atomtudósokat tartóztattak le Pakisztánban

Atomfegyver gyártására készülnek a tálibok