Szerbia: a belügyminiszter is cáfolja a lehallgatást

Vágólapra másolva!
A szerb állambiztonsági szolgálat nem hallgatta le a jugoszláv elnöki hivatalban elhangzott beszélgetéseket - jelentette ki szerdán a szerb belügyminiszter a belgrádi parlamenti vizsgálóbizottság előtt, amely a menesztett vezérkari főnök, Nebojsa Pavkovic által megfogalmazott vádak valóságtartalmát igyekszik feltárni.
Vágólapra másolva!

A politikai botrány, amely nyíltan szembeállította Vojislav Kostunica jugoszláv elnök táborát a Zoran Djindjic vezette szerb kormány híveivel, kihathat a szeptember 29-én esedékes szerb elnökválasztásra is. Kostunica egyelőre nem jelentette be indulását, de az máris valószínű, hogy Pavkovic állítása, amely szerint az elnök környezete a hadsereget akarta felhasználni a szerb kormánnyal szemben, árthat népszerűségének.

"Az állambiztonsági szolgálat vagy bármely más belügyi osztály megbízásából senki nem kémkedett az elnök után" - mondta Dusan Mihajlovic belügyminiszter. Hozzátette, hogy a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó titkosszolgálat az egyetlen szervezet, amely a lehallgatáshoz szükséges műszaki háttérrel rendelkezik, de képtelenségnek nevezte, hogy az ő engedélye nélkül ilyen tevékenységet folytatott volna.

Nevetségesnek minősítette azt a feltételezést, hogy valaki éppen az államfő lehallgatását vette volna a fejébe. Nyilatkozata egybecseng a bizottság előtt korábban tanúskodó más szerbiai tisztségviselők kijelentéseivel, akik ugyancsak visszautasították, hogy a szerb kormány tájékoztatási hivatalában lehallgatták volna Kostunica beszélgetéseit.

Az egybehangzó nyilatkozatok ellenére a hadsereg keddi közleménye mégis azt sugallja, hogy valamilyen jogsértést elkövethetett a szerb kormány, mert a katonaság tavaly állítólag vizsgált olyan "komoly jeleket, amelyek arra utaltak, hogy az elnöki kommunikációs rendszerbe beavatkoztak egy bizonyos belgrádi épületből". A hadsereg azonban nem lépett az ügyben, miután kiderítette, hogy az épület a szerb kormányhoz tartozik - tudatta a közlemény.

Pavkovic és három másik nyugalmazott katonatiszt, akiket még a hét elején idézett be a bizottság, határozottan állította, hogy Kostunica munkatársai a katonaságot próbálták felhasználni a szerb kormány ellen. Pavkovic szerint menesztése összefüggésben állt azzal, hogy nem volt hajlandó parancsot adni a rajtaütésre. A hadsereg később megtagadta, hogy hat további, még aktív katonatiszt megjelenjen a vizsgálóbizottság előtt, amely azonban közölte: a tisztek "magánemberként" kapnak idézést a meghallgatásra.

A jugoszláv szövetségi kormány szerdán "az ügy alapos kivizsgálására" buzdította a honatyákat, és leszögezte: nincs jogi akadálya annak, hogy szolgálatban levő tisztek válaszoljanak a parlamenti képviselők kérdéseire.

A múlt csütörtökön megalakult tényfeltáró bizottság hétfőn kezdte meg munkáját. Alapvetően két dologra kell fényt derítenie: történt-e lehallgatás, és elhangzott-e a hadsereg biztonsági szolgálatának szóló utasítás, vagyis hogy az államfő és az elnöki hivatal emberei visszaéltek-e hatalmukkal.