Robbanás történt Kolumbia fővárosában az ország új elnöke Alvaro Uribe beiktatásakor. A Bogotá központját megrázó több robbanásban legalább 16 ember meghalt, és közel 30 megsérült.
Alvaro Uribe, 50 éves ügyvédet májusban választották elnökké. Az elmúlt hat hónapban háromszor követtek el merényletet ellene. Apját 1983-ban a FARC gerillái ölték meg - írja a BBC.
A kolumbiai rendőrség és a hadsereg közleményeiben egyértelműen azt valószínűsíti, hogy a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillái követték el az akna- és rakétatámadásokat ígéreteiknek megfelelően így "búcsúztatva" Andrés Pastrana leköszönő elnököt és "üdvözölve" Alvaro Uribe Vélezt.
A szélsőségesekkel szemben kemény fellépést ígérő, liberális Uribe ugyanakkor a törvényhozás reformjára előterjesztett csomagtervében lehetővé tenné, hogy a fegyverletételt és a megbékélést választó gerillák akár kongresszusi képviselthez is jussanak.
Beiktatása után a törvényhozás elé terjesztett reformtervében az új államfő népszavazást kezdeményezett a kongresszus átalakításáról, a korrupció megfékezése érdekében. A tervek szerint a kolumbiai kormány jogot kapna arra, hogy a polgári életbe való visszailleszkedés megkönnyítése érdekében a békefolyamatban érintett fegyveres csoportok számára - egyszeri alkalommal - külön választókörzeteket hozzon létre, vagy - szintén egyszeri alkalommal - közvetlenül jelöljön ki arányos törvényhozási képviseletet e mozgalmak részére.
Uribe csomagterve szerint a korrupcióért elítéltek a jövőben nem választhatók és állami, közszolgálati posztra sem nevezhetők ki, s szerződéses viszonyban sem állhatnak a kolumbiai állammal. Négy évre befagyasztják az államfő, a törvényhozók, a bírák és az ügyészek fizetését, s a felsőbb állami vezetők nyugdíjai nem haladhatják meg a havi minimálbér 20-szorosát (noha tiszteletben tartják a már megszerzett jogokat).