Estétől apad a Duna Pozsonyban

Estétől már folyamatos, bár igen mérsékelt apadásra lehet számítani Pozsonyban. A szlovák fővárosban pénteken hajnalban a folyó árszintje tíz centiméterrel volt alatta a tízméteres vízmagasságnak, amire a feljegyzések szerint ötszáz éve nem volt példa.

Péntek délben Pozsonyban már az elvonuló víz hordalékának eltakarítására, a terep fertőtlenítésére készültek, jóllehet a várost épp csak érintette a víz: egy rövid alsó partszakaszt, a túloldalon pedig a vurstlit árasztotta el. Nagyobb károkot okozott a Duna Pozsony fölött, ott, ahol Szlovákiába lép: Dévénynél és Dévényújfaluban, ahol a két település nagyobbik része víz alatt áll. Pozsony alatt, a Csallóközben, ahol 1965-ben a két gátszakadás következtében óriási területek és települések sokasága került két hónapra víz alá, a Dunát jól ismerő őslakosok igazán nem nyugtalankodtak, és még csak az erőmű építése során szigetre szorult
három falu, Doborgaz, Vajka és Bodak lakóit sem kellett kitelepíteni, jóllehet az ott lakók kertjeiben már napokkal korábban megjelent a belvíz.

Ahogy Pozsonynál tetőzik és mérsékelten apadni kezd a víz, lentebb, a folyam magyar-szlovák határszakaszán úgy emelkedik: Medvénél és Révkomáromnál árad. A Pozsony alatt fekvő Dunacsúny és Bős között, az erőmű berendezéseivel bizonyos határokig szabályozható a víz, mert Dunacsúnynál - ahol tíz éve a szlovák fél a Dunát elterelte - "megosztják" a föntről ékező vizet: nagyobbik felét az öreg Dunába, a többit a bősi erőmű felvízcsatornáján át a bősi turbinákba vezetik. A nyolc turbina azonban a kritikus napokban sem volt csúcsra járatható, hiszen a turbinákon áthaladó víz is helyet követel magának, mégpedig nem sokkal Bős alatt, ott, ahol az öreg Duna és az erőművön áthaladó - Dunacsúnynál "megosztott" - víz ismét találkozik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK