Blair és Bush cselekvésre szólít fel

Az amerikai elnök ultimátumot készül intézni Irakhoz csütörtökön. Határidőhöz kötné, hogy Bagdad feltétel nélkül engedje vissza az ENSZ fegyverzetellenőreit. Az amerikai és brit vezető tárgyalásaival egyidőben találkozott a francia elnök és a német kancellár is. Németország alapvetően elutasítja az iraki katonai intervenciót, Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában megtartott tanácskozások után hozza meg döntését a kérdésben.

Tony Blair brit miniszterelnök és George Bush amerikai elnök szerint elegendő bizonyíték van arra, hogy az irakiak nukleáris fegyver gyártásán fáradoznak. Ezért kell szembeszállnia a világnak Szaddám Huszeinnel. Erről a két vezető Camp Davidben beszélt szombati tárgyalásuk után, amelyen egy esetleges Irak elleni támadás lehetőségéről és szükségességéről egyeztettek.

Amennyiben nem tömegpusztító fegyverek gyártására készülne, Bagdadnak nem volna rá oka, hogy ne engedje vissza az ENSZ fegyverzetellenőreit - mondta George Bush a Camp David-i sajtótájékoztatón. Washington szerint Bagdad megsokszorozta nukleáris fegyver kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit: 14 hónapja próbál beszerezni több ezer különleges alumíniumcsövet, amelyeket urándúsításhoz használt centrifugákban használhatnának fel. Utaltak arra is, hogy Szaddám Huszein iraki elnök az utóbbi időszakban többször találkozott az iraki atomtudósokkal.

Az amerikai elnök ultimátumot készül intézni Irakhoz csütörtöki beszédében. Határidőhöz kötné, hogy Bagdad feltétel nélkül engedje vissza a fegyverzetellenőröket. Amennyiben ez nem valósul meg, a Biztonsági Tanács jóváhagyásának megszerzése után megtámadnák Irakot.

Washington és London emellett a lehető legnagyobb nemzetközi támogatást igyekszik megszerezni egy esetleges katonai beavatkozáshoz. A Camp David-i megbeszélés után a két politikus elmondta: hamarosan bizonyítékokkal állnak elő arról, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereket fejleszt ki. Valószínű, hogy a már korábban említett, az iraki katonai létesítmények építéséről készült műholdas felvételekről van szó. Időközben a Fehér Házban és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél is cáfolták, hogy új műholdfelvételek lennének a szövetségesek birtokában. Az említett felvételek több mint két évvel ezelőtt készültek, s jelenleg nincsenek új fotóik vagy más bizonyítékaik Irak nukleáris fejlesztési tevékenységére.

Az Irak elleni amerikai háború megelőzése céljából Bagdadba érkezett vasárnap Scott Ritter volt ENSZ-fegyverzetellenőr, aki vitatja azt az amerikai állítást, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket halmozna fel. Ritter szerint Irak nem veszélyezteti szomszédait, és az amerikai kormány adós maradt a bizonyítékokkal, amelyek a tömegpusztító fegyverek létezését bizonyítaná. Az amerikai szakértő saját kezdeményezésére, "a háború megakadályozása céljából" utazott Irakba.

Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök is tanácskozott szombaton. Németország és Franciaország egyetért abban az ENSZ fegyverellenőreit feltétel nélkül vissza kell engedni Irakba, egyoldalú fellépésről azonban ellenkező esetben sem lehet szó - hangzott el a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Hannoverben. Németország alapvetően elutasítja a katonai intervenciót, Chirac viszont azt mondta, hogy Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában megtartott tanácskozások után hozza meg döntését a kérdésben.

Javier Solana, az EU külpolitikai képviselője szerint az iraki válság megoldásában az ENSZ útján kell eljárni. Az El País című spanyol lapban megjelent interjújában kijelentette, hogy Kofi Annannak megvan a lehetősége a tárgyalásra, és ezt ki is kell használni. Hangsúlyozta: nem szabad megfeledkezni arról, hogy Irak nem tartja be az ENSZ határozatait, és arról sem, hogy a tömegpusztító fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök-helyettes kijelentette: a spanyol kabinet nem támogatna egy egyoldalú támadást.

Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a The Sunday Times című brit lapban hangoztatta, hogy az amerikai kormányzatnak fontosak a szövetségesek. A terrorizmus elleni harcban való nemzetközi együttműködés kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák következő célpontja akár Európa is lehet.