Az Irak és az USA konfliktusának első győztese Gerhard Schröder lehet. A választási kampányban eddig alulteljesítő szocdem kancellár keményen bírálta az Irak elleni katonai beavatkozás ötletét és kizárta Németország részvételét az esetleges háborúban: ezzel fordítani tudott, és behozta lemaradását.
Németországban szeptember 22-én tartanak általános választásokat. Az ország újkori történelmében még nem volt ennyire szoros a verseny, és ennyire bizonytalan a végeredmény.
Jelenleg a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezet: 40 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Az ellenzéki konzervatív pártok, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) koalíciója újabb 1 százalékpontot veszítettek, és most 37 százalékuk van. A Szabad Demokrata Párt (FDP) esetében is csökkenő, 7,5 százalékos támogatottságot mértek, a Zöldek azonban megtartották eddigi 7 százalékos eredményüket. A keleti kommunista utódpárt, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) 4,5 százalékon áll - jelentette az MTI.
Ugyanakkor még mindig magas a bizonytalanok aránya: a választók közel egy harmada még nem döntötte el, kire szavaz - írta a The Observer.
Háború- és USA-ellenes álláspontja elsősorban a keleti tartományokban javította Schröder megítélését. Márpedig a keleti végek megnyerése a győzelem egyik kulcsa: a volt NDK-s tartományok támogatásával 1994-ben Helmut Kohl, 1998-ban pedig Schröder nyert.
Az SPD idei kampánya nehezen indult, kevés bíztató előjellel: egészen mostanáig lemaradtak a CDU/CSU mögött. A konzervatív koalíció augusztusban - a hivatalos kampánykezdés idején - 6 százalékkal vezetett.
A kampány azonban a miniszterelnök-jelöltekről is szól, nem csak a pártokról: a kormányzó szocdem-zöld koalíció teljesítményével elégedetlenek ugyan a választók, ám a média-személyiségnek mondott Schrödert mégis alkalmasabbnak tartják kancellárnak, mint kihívóját, a CDU/CSU bajorországi jelöltjét, Edmund Stoibert.