Németországi pártok: ki kicsoda

A szeptember 22-i választásokon 24 párt állít jelöltet. Ám csupán ötnek van igazi esélye, hogy bekerüljön a Bundestagba.

A jelenlegi koalíció nagyobbik pártja. 1998. óta a Zöldekkel kormányoznak.

Németország legrégebbi pártja szoros kapcsolatokat ápol a munkásmozgalmakkal. Az újraválasztásáért kampányoló kancellár, Gerhard Schröder "új középnek" nevezi pártját: az SPD bázisának szélesítésére törekedve igyekezett új, vállalkozásbarát arculatot teremteni.

A Schröder-kormány legnagyobb gondja a munkanélküliség. 1998-ban, amikor az SD véget vetett a 16 éves konzervatív kormányzásnak, 4.1 milliónyian voltak állás nélkül. A kancellár akkor tette könnyelmű - azóta sokszor visszaidézett bejelentését -, miszerint amennyiben nem sikerül csökkenteni a munkanélküliek számát, nem érdemli meg az újraválasztást.

Két évvel ezelőtt még biztatóak voltak az adatok, a munkanélküliek száma 3.6 millióra csökkent. Aztán a gépezet akadozni kezdett, ma a statisztika több mint 4 millió álláskeresőről tud.

Az SPD deklarált célja továbbra is a teljes foglalkoztatás, továbbá a lassuló gazdasági növekedés fellendítése, és szociális igazságosság.

Az SPD hónapokig a konzervatív pártok mögött kullogott. Azonban Schröder rendkívül jól kezelte a nyári árvíz okozta katasztrófát, és kizárta, hogy Németország részt vegyen az esetleges Irak elleni katonai akcióban, és nem csak behozta lemaradását, de a kampány utolsó hetében az SPD átvette a vezetést.