Milosevic békeharcosnak képzeli magát

A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze szerint Milosevic volt a vezetője annak a bűnszövetkezetnek, amely az 1990-es évek elején alakult Jugoszláviában egy etnikailag tiszta szerb állam létrehozására. A volt jugoszláv elnök  légből kapottnak nevezte a vádakat, sőt azt mondta: ő és Szerbia elismerést érdemel azért, mert mindig is a békéért szálltak síkra.

A Milosevic ellen folyó eljárás második, a horvátországi és boszniai bűnökkel foglalkozó szakaszának első napján elhangzott nyolcvanperces vádbeszéd szerint az 1990-es évek összes balkáni konfliktusának alapja az a szerb terv volt, hogy jelentős területi igények megvalósításával Nagy-Szerbiát hozzanak létre a volt Jugoszlávia területén. Egy ilyen tervet nem okvetlenül dolgoztak ki konkrétan is, és azt nem okvetlenül fektette le egyetlen szerző, ám kétségtelen, hogy Slobodan Milosevic volt a mögötte álló fő hajtóerő.

Mindazok, akik hasonló nézetet vallottak, feltekintettek rá, és tőle várták a vezető szerepet - hangoztatta Geoffrey Nice főügyész. A főügyész rámutatott: Szerbia elnökeként gyakorlatilag Milosevic birtokolta a hatalmat és uralma alatt tartotta az összes fontos politikai grémiumot, ezen kívül ő gondoskodott a reguláris haderő, a félkatonai csoportok és a különleges alakulatok pénzeléséről. A 300 oldalas vádirat igyekszik bebizonyítani, hogy Slobodan Milosevic adott parancsot a nem szerb lakosság sérelmére elkövetett tömegmészárlásokra, köztük a srebrenicai vérengzésre, és a falvak módszeres lerombolására Horvátországban és Szerbiában.

A második tárgyalási szakasz első napján elhangzott politikai nyilatkozatában Slobodan Milosevic az Egyesült Államokat, a Vatikánt és Németországot tette felelőssé a volt Jugoszlávia területén a 90-es években kitört konfliktusokért, szerinte ezek szították a polgárháborút Horvátországban és Boszniában. Milosevic szerint "főként a hidegháború győztese" igyekezett érvényesíteni hegemóniáját a Balkánon és közben "szétverni a szerbeket". A volt jugoszláv elnök Szerbiát tüntette fel egy olyan médiaháború áldozatának, amelyben úgymond elnyomták az igazságot.

Hírügynökségi jelentések szerint Milosevic oldottnak látszott a csütörtöki tárgyalási napon, és igyekezett békeszeretőnek feltűnni. Mint mondta, a horvátországi és boszniai háború idején ő "minden erejét a béke szolgálatába állította". Szerinte a vád állításával ellentétben a jugoszláv hadsereg nem támadt rá Horvátországra és Boszniára, hanem azért tört ki a polgárháború, mert szorult helyzetbe került az ottani szerb lakosság. Elismerte viszont, hogy ő és Szerbia "segítséget nyújtott a fennmaradáshoz az ezekben az országokban élő szerbeknek". Milosevic egyébként nem tagadta, hogy előfordultak háborús bűncselekmények, de azt bizonygatta, hogy ezek nem módszeres politika részei voltak, és mindhárom részről megtörténtek. "Az egyetlen háború az volt, amelyet (a nyugati hatalmak) vívtak Szerbia ellen" - mondta.

A most 61 éves volt jugoszláv elnököt összesen 61 rendbeli háborús és emberiség elleni bűncselekménnyel vádolják a horvátországi, boszniai és koszovói konfliktussal kapcsolatban. Az 1992-95 közötti boszniai háború a múlt évtized délszláv háborúinak legsúlyosabbika volt, 200 ezer halottat hagyott maga mögött. A horvátországi harcokban (1991-95) 25 ezren, a koszovói konfliktusban (1998-99) 10 ezren haltak meg.

A hitleri rezsim bűnöseivel szemben a második világháború után tartott nürnbergi per óta ez a legnagyobb méretű nemzetközi háborús bűnper Európában. A második szakaszban - előreláthatólag egészen jövő májusig - 177 tanú meghallgatását tervezi az ügyész. Horvátország esetében Stipe Mesic jelenlegi államfő is tanúskodik.