Bosznia: nacionalisták és reformerők harca

A reformerők támogatására buzdít a nemzetközi közösség, mert attól tart, hogy a nacionalisták ismét Bosznia és Hercegovina minden szintjén megszerezhetik a hatalmat. A külföld szerint ez veszélyeztetné az eddigi eredményeket.

Arról kell dönteniük Bosznia és Hercegovinai polgároknak, hogy a nacionalizmust - és a többnemzetiségű ország megosztottságának fenntartását - választják-e, vagy az integrációra voksolnak.

Boszniában október 5-én tartanak általános választásokat. Megválasztják a háromtagú elnökséget, a parlamentet, illetve a két entitás, a bosnyák-horvát Bosznia-Hercegovina Föderáció valamint a Szerb Köztársaság törvényhozását. Mindhárom - bosnyák, szerb és horvát - nemzeti közösségen belül a legfőbb verseny a nacionalista és a reformpártok között várható.

A választás eredménye életbevágó lehet: a nemzetközi közösség további segélyei attól függnek, hogyan hajtják végre a gazdasági és szociális reformokat.

A nemzetközi elvárás egyértelmű. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította Bosznia polgárait, hogy szavazzanak Európára. Solana szerint nincs helyük az olyan politikusoknak Boszniában, akik rövid távú érdekektől vezérelve akadályozzák a törvények végrehajtását - jelentette az MTI.

A következő választások időpontjában Szlovénia, a valamikori Jugoszlávia legfejlettebb köztársasága már az EU tagja lesz, Horvátország pedig felvételre vár majd - mondta Solana. A mostani boszniai választásokon dől el az, hol tart majd akkor Bosznia - jelentette a BBC.

Collin Powel, az USA külügyminisztere a boszniai polgárokhoz intézett tévéüzenetében szintén a reformok folytatására buzdított. Az integráció szükségességet hangsúlyozta Urdur Gunnarsdottir, az EBESZ szóvivője is.

Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője pedig a helyi rádiókban kampányolva azt az "egyértelmű üzenetet" kívánta küldeni a választóknak, hogy szavazzanak a reformokra, és tagadják meg a "múlt árnyait".

A nemzetközi közösség a keményvonalas nacionalisták diadalától tart. A reformpártok ugyan többséggel bírnak a szarajevói központi törvényhozásban - és tevékenységük nem is volt eredménytelen -, ám a magas munkanélküliségtől sújtott entitásokban még népszerűek a nemzeti pártok.

A szerb entitásban például még mindig Radovan Karadzic, az évek óta körözött, háborús bűnökkel vádolt politikus a legnépszerűbb politikus, pártja, a Szerb Demokrata Párt (SDS) részese a kormánykoalíciónak. A szerb közösség kormányfője, Mladen Ivanic pártja, a Demokratikus Haladás Pártja (PDP) velük együttműködve tudott kormányt alakítani.

Legutóbb 2000. november 11-én tartottak általános választásokat Bosznia-Hercegovinában. A bosznia-hercegovinai parlament 42 fős alsóházába a Zlatko Lagumdzija vezette szociáldemokrata Párt (SDP) 9, Alija Izetbegovic bosnyák Demokratikus Akciópártja (SDA) 8, Ante Jelavic Horvát Demokratikus Közössége (HDZ) 5 képviselőt küldhetett. A parlamentben 13 párt jutott képviselethez, ami hárommal több a két évvel korábbinál.

A Bosnyák-Horvát Föderációban az SDA győzött, és 38 mandátumot szerzett. A szociáldemokraták lettek a másodikak 37 mandátummal, míg a HDZ végzett a harmadik helyen 25 mandátummal. A végeredmények alapján 17 párt képviselői vannak jelen a 140 fős törvényhozásban.

Európa egyik legszegényebb állama az újjáépítési program keretében a nemzetközi szervezetek által megajánlott 5,1 milliárd dollár ellenére a csőd szélén áll. Az állami vállalatok tönkrementek, az ipari termelés a háború előtti szint 20 százaléka. 1999-ben az egy főre eső GDP értéke 1770 dollár volt, az infláció 40 százalék, a munkanélküliség 50 százalék körüli.

Az IMF 2002-ben 2,3 százalékos bruttó hazai terméknövekedést feltételez Boszniában, 2003-ban pedig már 4,1 százalékos GDP-emelkedést.